Épülnek az óvodák, de a nyelvtörvény mindent tönkretesz

– Nemrég a felvidéki Zoboralján adott át új óvodát, ahol hangsúlyozta, hogy a nyelvhatáron különleges küldetés vár az intézményre. Miben más a feladata itt egy magyar intézménynek, mint akár a tömbben, akár a szórványban?

– A helyi igények felmérése mindig fontos; az óvodaprogram elsődleges ereje, hogy rendszerszintű és a Kárpát-medence minden magyar közösségét érinti. Zoboralján különleges maga a helyzet: húsz kilométerre épül a Jaguar-gyár, a településen pedig van magyar iskola, de sosem volt magyar óvoda. A Felvidéken kell bizonyos bátorság ahhoz, hogy az ember kilendüljön az úgynevezett társadalmi béke megszokott pozíciójából – ami a gyakorlatban a magyar gyerekek szlovák óvodába íratását jelenti –, itt egy nagymúltú pozsonyi alapítvány azonosította az igényt, és ennek köszönhetően épülhet egy regionális szerepet betöltő óvoda, az itt végzett gyerekek pedig különösebb nehézség nélkül folytathatják tanulmányaikat a helyi magyar iskolában. Persze fölfelé, azaz a magyar középiskola irányába is tekinteni kell, meg lefelé, a bölcsődébe is (ami egyébként is egy hiányszolgáltatás Szlovákiában), de ez a jövő zenéje.

– A nyelvhatáron, gondolom, nem csak magyar gyerekekkel számolnak.

– A Felvidéken találkoztunk a kérdéssel, például Rimaszombaton, hogy szlovák nemzetiségű gyermek jöhet-e a magyar nevelési nyelvű óvodába. Természetesen igen, a program kimondott célja erősíteni a közép-európai összetartozást; Kárpátalján is sok a vegyes házasság, sok félig ukrán-ruszin gyermek jár magyar óvodába. De fontos a romakérdés is, amelyre kis részben az óvodaprogram is reflektál: minden nemzetrészben épültek cigány óvodák, hiszen a cigányság anyanyelv terén inkább a magyar felé orientálódik; ők is a magyar nemzet integráns részei, ahogy a zsidó közösségek is.

– Meglévő óvodák felújításáról sűrűn kapunk híreket. Hogy halad az ígért csaknem 150 új intézmény felépítése?

– Valóban, a Felvidéken csak az elmúlt hónapokban több mint 120 felújított óvodát adtunk át, ahogy Kárpátalján is menetel a program. De a Felvidéken a református egyház gondozásában épül hat teljesen új intézmény szeptemberig, és Erdélyben is több zöldmezős beruházásunk volt. Reményeink szerint ez év második és 2020 első fele már az új óvodák és bölcsődék átadásáról szól. Egyébként nagyon sok új igény is befutott azóta. És épülnek óvodák ott is, ahol korábban sosem volt ilyen, ezért érdekes az óvodaprogram csángó „lába”: a politikai és vallási ellenszélben is hat helyszínen fogunk magyar óvodások számára új oktatási-nevelési teret létesíteni a Csángóföldön. De diadalmenetnek tekinthető, hogy Kárpátalján is legalább két tucat helyen indult magyar óvodai csoport.

– A Kárpát-medence keleti felén értelemszerűen minőségbeli különbséget is jelenthet a magyar óvoda. Mi a helyzet a forrásokban gazdagabb nyugati féllel?

– Sajnos a leggazdagabbnak tekinthető Burgenlandban lassan teljes az asszimiláció – elszigetelt helyi erőfeszítések vannak, amelyeket természetesen támogatunk. De Ausztria egészét nézve nagy álmunk egy bécsi magyar óvoda, és nem mondunk le a pozsonyiról sem: az európai nagyvárosok ugyanis asszimilációs szempontból a legveszélyesebbek, mert bár százalékosan kevés magyar él itt, abszolút számban ez igenis sok. A Kassán magát magyarnak valló 2,65 százalék – ami a valóságban ennél jóval több – számszerűen több mint hatezer ember. Itt uniós forrásból felújították ugyan a magyar óvodát, de most a reformátusokkal új magyar óvodát alakítunk ki. Be kell szállni a versenybe, el kell érni, hogy a kassai magyar családok magyar óvodába írassák a gyerekeiket.

– Visszatérve kicsit Kárpátaljára: a Political Capital elemző intézet kihozott egy elemzést arról, hogy az ukrán nyelvtörvény – az akkor megismerhető szövegek alapján – legdurvább részei az uniós nyelvekre nem lesznek érvényesek, és hogy csak az állami részvétellel zajló rendezvényeket kell ukránul tartani.

– Az uniós nyelvekre vonatkozó kitétel, legalábbis a legutóbbi verziókból, nem került ki. Az állami részvétel pedig érinti az önkormányzati tulajdonú, sőt résztulajdonú intézményeket is – egy magyar községben pedig tipikusan a legtöbb érdemi társaság ilyen. De ugyancsak – ha a beteg külön nem kéri – például egy orvos-beteg találkozó sem történhet meg magyarul, hiába magyar az orvos és a páciens is. Az, hogy egyáltalán kérheti a magyar nyelv használatát a beteg, már enyhítésnek tekinthető… Az igazán kemény rész a kisebbségi sajtóra vonatkozik: eszerint 20 százaléknyi műsoridőben szólhat csak magyarul a Pulzus Rádió, és minden újságnak kötelező ukránul is megjelentetnie a cikkeit, aminek semmi értelme, hiszen ha valaki ukránul akarna olvasni, ukrán újságot venne. A kisebbségi nyelveket a templomok és az otthon négy falai közé szorítja vissza a jogszabály, a nyilvánosság vagy az oktatás minden területéről kitúrja azokat.

– Ez alapján, ami az iskolai rendezvényeket illeti, előfordulhat, hogy egy akár részben önkormányzati fenntartású intézményben a március 15-i ünnepséget ukránul kell megtartani?

– A törvény szellemét nézve igen. Ez nyilván nemcsak minket sújt, beszélünk még románokról és lengyelekről is – utóbbiak most ébredeznek, hiszen különmegállapodásban rendezték az oktatási törvény kérdését, és most döbbentek rá, hogy ez mivel jár, amikor a két lembergi lengyel iskola nevéből is kivették az ukránok a lengyelt. Egyébként a másodrendűség ott is érzékelhető, hogy mi ezeréves múlttal őshonos kisebbségnek sem számítunk, így az azoknak járó garanciákra sem számíthatunk, szemben a háromszáz éve betelepült krími tatárokkal. De ott van az a húszmilliós orosz ajkú népesség is, amelyet a legutóbbi – 2001-es – népszámlálás az országban talált. Közülük került ki egyébként a jelenlegi elnök is, Volodimir Zelenszkij is, akire óvatos optimizmussal érdemes tekinteni, már csak azért is, mert Petro Porosenko regnálása után rosszabb már nemigen jöhet. Reméljük, hogy az új elnök kész lesz átlátni a helyzetet és enyhíteni az ukrán-magyar kapcsolatokban beállt feszültséget, s így a kárpátaljai magyarok helyzete is javulhat. Így viszont, hogy kész helyzet elé állították már a beiktatása előtt, az aláírt törvényt már nem tudja visszacsinálni. Ráadásul a törvény maga is végtelenül cinikus, mert a törvényhozók önmagukat mentesítették alóla: a parlamenti ülésekre nem vonatkozik az ukrán nyelv kizárólagossága, az pedig köztudott, hogy a Rada ülései oroszul folynak… Ez esetben pedig egy olyan törvényről szavaztak, amelynek a végleges szövege nem is állt rendelkezésre.

– Zelenszkij csípős szavakkal vágott vissza az orosz állampolgárságot kínáló Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Hatással lehetnek az ilyen orosz lépések az ukrán–magyar kettős állampolgárok életére?

– Putyin kóstolgatja Zelenszkijt, nyilván próbálja szorosabbra fűzni az orosz ajkúakkal az orosz állam kapcsolatát, de nem tudni, hogy lesz-e ennek hatása a kárpátaljai magyarokra. Az biztató, hogy Zelenszkij egyik tanácsadója a minap arról értekezett, hogy az ukrán törvények alapvetően nem tiltják a kettős állampolgárságot, ezt törvényi szinten egyértelműsíteni kell – szóval inkább megengedőnek tűnik az álláspontja. De az biztos, hogy Moszkva nélkül nem rendezhető a konfliktus magját adó orosz–ukrán szembenállás. Ahogy Washington nélkül sem.

– Donald Trump amerikai elnök fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt. Lehet ennek valamilyen hatása a kárpátaljai magyarok helyzetére?

– Biztos vagyok benne, hogy minden, hazánkat is érintő geopolitikai kérdés napirendre került, ugyanakkor az is látható, hogy az elmúlt fél évben az amerikaiak álláspontja is árnyaltabbá vált Ukrajna tekintetében, és abban helyet kaptak már a magyar érvek is. Persze elfogadható az az amerikai nézőpont, hogy egy államközi helyzet megvitatásának tere nem feltétlenül a NATO kell, hogy legyen, ugyanakkor minden egyéb eszközt kimerítettünk már. Az pedig, hogy valaki használhatja-e az anyanyelvét, nem lehet geopolitikai kérdés: ez alapvető emberi jog.