Külföld

Újraindították a nyomozást a Wikileaks alapítója ellen

 Újraindította hétfőn a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt.

Újraindították a nyomozást a Wikileaks alapítója ellen
Assange-ot ötven hét börtönre ítélték az Egyesült Királyságban május elején
Fotó: AFP/Daniel Leal-Olivas

Eva-Marie Persson azt mondta, továbbra is fennáll annak az alapos gyanúja, hogy Assange nemi erőszakot követett el. Hozzátette: a kiadatást - amelynek érdekében európai elfogatóparancsot adnak ki - az után kérik, amint az ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott börtönbüntetést az Egyesült Királyságban.

Assange-ot május elején egy londoni bíróság 50 hét börtönbüntetésre ítélte, mert megszegte a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit, amikor később nem jelent meg a bíróságon, mert akkor már Ecuador londoni nagykövetségén élt menekültként. 

Assange kiadatását korábban már Washington is kérte, az ügyben pedig a végső döntés Sajid Javid brit belügyminisztert illeti meg. Persson ezzel kapcsolatban azt mondta, a svéd vádhatóság tud a másik kiadatási kérelemről, és hozzátette, elképzelhető, hogy végül az Egyesült Államoknak adják ki.

A brit ügyészségi hivatal korábbi vezetője, Nick Vamos a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy vélhetően a svéd kiadatási kérelem előnyt élvez majd a washingtonival szemben.

A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.

Assange 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén, ahol 7 évig élt, de idén április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette, miután a latin-amerikai ország megvonta tőle a politikai menedékjogot.

Julian Assange nem a svédországi vádaktól tart, hanem attól, hogy végül kiadják az Egyesült Államoknak. Washington ugyanis az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolja Assange-ot, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom