Migránskvótákat, legális bevándorlást akar Timmermans

Először vitázott Németországban kedd este a két legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltje, a néppárti (EPP) Manfred Weber és a szocialista (PES) Frans Timmermans. Az ARD televízió kilencvenperces műsorában nézői kérdésekre válaszoltak a politikusok, akik környezetvédelmi, klíma- és gazdaságpolitikai, valamint migrációs kérdésekben is különböző álláspontra helyezkedtek. Utóbbi témában elsősorban a hangsúlyok tértek el: míg Weber a külső határok védelmére összpontosított, Timmermans a menedékkérők elosztására.

Megtalálták azonban az össz­hangot, amikor a lengyel, a magyar és a román kormányt érintő uniós kifogásokról és jogállamisági eljárásokról esett szó. Bukarestet egyébként Weber hónapok óta rendszeresen szóba hozza, számon kérve az Európai Bizottságon, amelynek Timmermans az első alelnöke, hogy kettős mércét alkalmaz és elnézőbb az ottani baloldali vezetéssel szemben. A bajor néppárti politikus szerint újfajta eljárást kell bevezetni a jogállami elvek tagállami érvényesülésének biztosítására, mert az alapszerződés hetes cikkelye szerinti, „atombombaként” emlegetett eljárás valójában „életlen kard”. Timmermans szerint a gond nem az eszközrendszerrel van, hanem a politikai akarat hiányával, a kormányok közössége nem lép fel kellő határozottsággal. A holland politikus egyebek mellett kifogásolta, hogy Magyarországról „elüldöztek egy egyetemet”, a civil szervezetek átláthatóságát szolgáló Stop Soros törvénycsomag segítségével „szörnyű dolgokat művelnek”, nyomást gyakorolnak a civilekre, „szabad sajtó pedig szinte már nincs is”.

A bevándorláspárti baloldal csúcsjelöltje, Frans Timmermans a migránsok betelepítésére készül – reagált tegnap Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, a holland jelölt George Soros „egyik legszorosabb szövetségese”, bizottsági elnökként pedig nem megállítaná, hanem támogatná a bevándorlást, bevezetné a kvótákat, legalizálná a gazdasági migrációt. Azzal kapcsolatban, hogy Weber szerint Magyarország rossz irányba tart, Hidvéghi úgy reagált: Weber megsértette a magyarokat, amikor azt nyilatkozta, hogy a magyarok szavazataival nem akar európai bizottsági elnök lenni. Amíg ezt a sértést nem korrigálja, addig nem számíthat Magyarország támogatására – közölte. Hangsúlyozta, az a rossz irány, hogy az EPP a bevándorláspárti baloldal irányába sodródik a kereszténydemokrata, nemzeti alapon álló, és a bevándorlást elutasító irány helyett, amit a Fidesz szeretne.

A brüsszeli Politico szerda reggeli hírlevele szerint a két jelölt többet vitázott ebben a kilencven percben, mint elődeik, Jean-Claude Juncker és Martin Schulz az egész 2014-es kampány alatt, véget ért az az úriemberi megállapodás, hogy a két fő jelölt támogatja egymást.

Érdekességként megjegyezték, hogy Timmermans versenyhátrányban volt Weberrel szemben, hiszen a német nem az anyanyelve, ám ezt érzelemtől fűtött kijelentésekkel ellensúlyozta, megnyerve ezzel a nézők szimpátiáját. A holland politikus egyébként az előző, maastrichti vitában is – amelyben Manfred Weber részt sem vett – rutinos vitapartnernek bizonyult, a nézői szavazáson őt találták a legmeggyőzőbbnek azok, akik követték a vitát.

A Bild tegnap terjedelmes cikkben elemezte, hogy Weber esélyeit az Európai Bizottság elnöki székére az állam- és kormányfők szemében nem a kampánya vagy akár a személye fogja befolyásolni leginkább, hanem a csúcspozíciók – parlamenti, tanácsi, bizottsági elnökség, valamint az Európai Központi Bank vezetése – elosztásakor felmerülő kérdések. Utóbbi tisztségre esélyes Jens Weidmann Bundesbank-elnök is, és könnyen lehet, hogy két németet már nem akarnak az uniós vezetők csúcspozícióba juttatni.