Külföld
Mike Pompeo: Egyre erősebb az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége
Mike Pompeo hozzátette: erre kell felkészülnie az Egyesült Államoknak, a játékszabályokat azonban mindenkinek be kell tartania.
Az amerikai külügyminiszter óva intette Kínát a megalapozatlan igényektől az Északi-sarkvidéken. Pompeo kiemelte: „Csak azért, mert az Északi-sarkvidék egy érintetlen terület, ez nem jelenti azt, hogy ott törvényen kívüliség lehet”.
Pompeo beszélt az egyre növekvő kínai érdekeltségekről az Északi-sarkvidéken, megjegyezve, hogy Kína csupán megfigyelői státuszban van szerepe a szervezetben. „Peking azt állítja, hogy Kína Északi-sarkvidékhez közeli ország” - emelte ki Pompeo, hozzátéve, hogy nem létezik ilyen kategória, valamint azt, hogy Kína mintegy 1500 kilométerre található az Északi-sarkkörtől.
A tervek szerint hétfőn este az Északi-sarkvidéki Tanács külügyminiszterei egy munkavacsorán vesznek részt. Itt Pompeo találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is, ahol Pompeo várhatóan arról próbálja meggyőzni Lavrovot, hogy vonja ki az orosz haderőt Venezuelából.
A csúcstalálkozón részt vevő diplomaták kedden közös nyilatkozatot fogadnak el a finn elnökség lezárásaként. Finnország 2017 májusában vette át az Északi-sarkvidéki Tanács elnökségét két évre, a soron következő ország 2019 májusától Izland lesz.
Az északi sarkköri országokat tömörítő szervezet tagjai közé tartozik Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország, az Egyesült Államok, Kanada, Dánia.
Lavrov: Katasztrofális következményekkel járna az amerikai katonai beavatkozás Venezuelában
Az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozása Venezuelában nemcsak, hogy nem lenne igazolható, de katasztrofális következményekkel is járna - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai hivatali partnerével, Mike Pompeóval folytatott hétfői tanácskozását követően a finnországi Rovaniemi városában.
A két tárcavezető az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén egyeztetett.
Lavrov szerint az Egyesült Államok tisztségviselői értik, hogy a venezuelai válságnak nem lehet katonai megoldása.
„Amerikai, európai és latin-amerikai kollégáimmal folytatott egyeztetéseim alapján nem látom, hogy bárki is támogatna egy megfontolatlan katonai megoldást. Remélem, hogy ezt a mindenkinél meglévő felfogást átültetik gyakorlati politikává, hogy nem lesz katonai megoldás, mert az katasztrofális lenne” - fogalmazott az orosz tárcavezető.
Lavrov újságíróknak azt mondta, hogy a megbeszélés konstruktív légkörben zajlott, és apró előrelépéseket sikerült elérni a stratégiai nukleáris stabilitás kérdésében is. Hangsúlyozta: a több mint egyórás megbeszélésen a reálpolitikára összpontosítottak, nem pedig a sajtóban megjelent nyilatkozatokra. Úgy vélte, előrelépést sikerült elérni Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök néhány napja lezajlott telefonbeszélgetésén felvetett kérdések további megvitatásában.
„Regionális helyzetek egész sorát vitattuk meg, amik nemcsak az ENSZ, de általában is a nemzetközi kapcsolatok napirendjén szerepel, és szót ejtettünk a stratégiai stabilitással kapcsolatos kérdésekről is” - mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta: biztos abban, hogy Putyin és Trump a tavalyi helsinki csúcsot követően ismét találkozni fog. „Az elnökök megállapodtak abban, hogy találkozni fognak, amikor lesz rá lehetőségük. Biztos vagyok abban, lesz rá lehetőség, ezt majd a Kremlben fogják bejelenteni” - fűzte hozzá Lavrov.
Május 3-án Trump és Putyin telefonbeszélgetést folytatott. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője szerint a két elnök egyebek mellett megvitatta a venezuelai helyzetet, a kelet-ukrajnai konfliktust és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét, valamint egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztettek.