Külföld
Szuverenista fordulat készül Brüsszelben
Csak nőni fog azon pártok köre, amelyek más uniót akarnak – mondtalapunknak Bob De Brabandere, a Flamand Érdek politikai titkára
– Mire fektetik a hangsúlyt az EP-választás kampányában?
– A szlogen amit használunk, elmond mindent: a mi népünk az első. A hagyományos pártok prioritásai ebben az országban teljesen tévesek. Miközben a kormány milliárdokat költ a bevándorlásra, a nyugdíjak túl alacsonyak, a várólisták a szociális lakhatásra pedig egyre hosszabbak, sok fiatal számára pedig nehéz a gyermekvállalás az anyagi terhek miatt. Ebben a kampányban tehát azt hangsúlyozzuk, hogy a kormánynak át kell irányítania a forrásokat a keményen dolgozó, mindennapi flamand embereknek.
– Hogyan látja a pártja jövőjét az Európai Parlamentben? Csatlakoznak Matteo Salvini olasz belügyminiszter szövetségéhez?
– Az elmúlt néhány évben a Flamand Érdek és szövetségesei letették a névjegyüket az európai politikában. Így is folytatjuk, csatlakozunk Salvini projektjéhez. Meg akarjuk reformálni az EU-t, több szubszidiaritás, több demokrácia és átláthatóság kell. Kiemelt témáink a határvédelem, a harc a terrorizmus, a tömeges bevándorlás és az új elidegenedés ellen, amikor az európai emberek egyre inkább idegennek érzik magukat a saját hazájukban.
– Megváltozhat a status quo az EP-ben a május végi választások után. Számít szuverenista, bevándorlásellenes fordulatra?
– Egy biztos, csak nőni fog azon pártok köre, amelyek más Európát akarnak. A csoport mérete, súlya nemcsak a választási eredményen fog múlni, hanem azon is, hogyan szövetkeznek egymással a hagyományos, EU-párti erők. Csak bízhatunk benne, hogy a lehető legtöbb párt csatlakozik a projektünkhöz, és belülről tudjuk megváltoztatni az Európai Uniót.
– A VoteWatch brüsszeli think tank jelentése szerint Belgium az egyik legbefolyásosabb ország az EP-ben. Mit gondol, jól védik a nemzeti érdekeket az olyan, kulcspozíciókat betöltő belga képviselők, mint mondjuk a liberális frakciót vezető Guy Verhofstadt?
– Verhofstadt kitűnő példája az olyan politikusnak, aki az EP bejáratánál hagyja a nemzeti érdekeket, és sajnos nem ő az egyetlen. Nem az országaik nemzeti érdekeit, hanem az úgynevezett európai projektet védik, ami a népek, nemzetállamok, hagyományok sokszínűségének végét jelenti.
– Belgiumban voltak kezdeményezések a migráció korlátozására a liberális Reformmozgalom (MR) és a jobbközép Új Flamand Szövetség (N-VA) kormánykoalíció részéről. Van előrelépés?
– Sokat ígértek, de keveset tettek. Gyakorlatilag semmi sem változott. Ennek a kormánynak minden lehetősége megvolt arra, hogy alapvető reformot hajtson végre a bevándorláspolitikában, de nem ragadta meg az alkalmat. Nézzünk néhány adatot! Az elmúlt négy évben összesen 132 429 külföldi kapott belga állampolgárságot, ez évente átlagosan 33 107 „új belgát” jelent. Ez mindenképpen magas szám, még magasabb, mint a szocialista Elio Di Rupo kormányzása alatt, amikor átlagosan 31 506 külföldiből lett „belga” egy évben. A menedékkérelmek száma, szemben az európai trendekkel, tizenkilenc százalékkal nőtt a múlt évben, miközben a visszaküldöttek száma csökkent. És ez csak a jéghegy csúcsa. Nagyon beszédes, hogy milyen álláspontra helyezkedett a kormány az elmúlt években az igazán fontos helyeken és pillanatokban. Összhangban Angela Merkellel ez a kormány nemcsak a kötelező kvóták bevezetését támogatta, hanem azt is, hogy szankcionálják a közép-európai országokat, amelyek ellenzik a nyitott határokat és ezáltal – szemben a belga kormánnyal – egyszerűen csak azt a politikát követik, amit az emberek támogatnak. Mindennek eredményeképp itt a bevándorlás erősödik, a társadalombiztosítási rendszerek pedig egyre leterheltebbek. Ahogyan Charles Michel és Theo Francken kormánya kezelte a migrációt, éles ellentétben áll a jobboldali kormányok sikereivel Ausztriában vagy Olaszországban. Amikor Matteo Salvinit azért bírálták, mert nem engedte az illegális bevándorlókkal teli hajókat kikötni Olaszországban, sztoikusan csak ennyit mondott: vannak, akik beszélnek, és vannak, akik inkább cselekszenek.
Röviden
Elutasította Sebastian Kurz osztrák kancellár, Markus Söder bajor tartományi kormányfő, valamint a Nigerben tartózkodó Angela Merkel német kancellár is pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon felvetését, hogy az Európai Néppártnak együtt kellene működnie a tőle jobbra álló pártokkal. Kurz és Söder közös bécsi sajtótájékoztatóján a bajor politikus úgy fogalmazott, „az lenne az EU vége”.
Afrika a jövő kontinense, Európának az együttműködés lehetőség és kötelesség is – hangsúlyozta pénteken Nacsa Lőrinc az MTI-nek. A KDNP frakciószóvivője az elefántcsontparti Abidjanban a Konrad Adenauer Alapítvány nemzetközi tanácskozásán vett részt. Felszólalásában közölte, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre van szükség, a migrációs hullám pedig csak helyi fejlesztésekkel állítható meg.
A hollandiai antiszemitizmus és a bevándorlás összefüggését vizsgálta tegnap közölt tanulmányában a Migrációkutató Intézet. Mint írták, Hollandia 2015 és 2018 között 155 ezer menedékkérőt fogadott be, a holland zsidóságot az utóbbi években pedig egyre több antiszemita támadás érte. Csak tavaly 230 ilyen eset történt, uniós adatok szerint az áldozatok az esetek 55 százalékában a radikális iszlám híveit nevezték meg zaklatóikként.
Tizenkilenc európai ország – köztük hazánk – képviselői intézkedéscsomagot fogadtak el tegnap a bécsi migrációs konferencián. A megállapodás egyebek mellett a műveleti erők együttműködéséről és az elutasított menedékkérők hazaszállításáról szól. Herbert Kickl osztrák belügyminiszter hangsúlyozta, a cél nem a riogatás, hanem a proaktivitás és a megelőzés. (HSz)
