Külföld

Soltész Miklós: Elkeserítő az ukrán nyelvtörvény és Brüsszel hallgatása

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a csütörtökön elfogadott ukrán nyelvtörvényre utalva elkeserítőnek nevezte, hogy „egy ország ilyen jogszabályt” alkotott, hozzátéve, hogy „még elkeserítőbb a hallgatás Brüsszelben”.

Soltész Miklós: Elkeserítő az ukrán nyelvtörvény és Brüsszel hallgatása
Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az alaptörvény
Fotó: MH

A politikus pénteken Debrecenben, a görögkatolikus ruszin közösségi ház átadásán mondott beszédében elhangzott, hogy Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik.

„Ha Ukrajna így elutasítja a (...) hűséges ruszin közösséget” akkor, ha kell, a magyar nemzet, a magyar kormány befogadja őket, támogatást, segítséget nyújt a határon túli ruszinoknak - közölte az államtitkár.

Soltész Miklós felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után Magyarország elsőként ismerte el az önálló Ukrajnát, támogatta nemzetközi integrációs törekvéseit, elsőként biztosította a kedvezményes határátlépést és nyújtott humanitárius segítséget ha baj volt, és ebben nem tett különbséget ukrajnai magyarok, ruszinok, vagy ukránok között.

„Most azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a ruszin nemzetiséget el sem ismerik külön nemzetiségként, tegnap pedig olyan törvény született meg, ami teljesen elfogadhatatlan”, és bár azt mondják, hogy „az orosz nagy kisebbség ellen szól (...), de ez kihat magyarokra, bolgárokra, románokra, ruszinokra, szlovákokra és lengyelekre egyaránt” - hangoztatta Soltész Miklós.

Hozzátette: nem, fogadható el, hogy egy szomszédos, egyébként európai integrációs törekvéssel bíró ország, ilyen mértékben sújtsa nemzetiségeit.

Soltész Miklós a hazai ruszin közösségre utalva azt mondta, a kormány az utóbbi nyolc évben egyedülálló kapcsolatot alakított ki a kisebbségekkel, amihez egyedülálló támogatási rendszer társul, eredményei a kultúra, az önkormányzatiság és az egyházi kapcsolatok területén is megnyilvánulnak.

A debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház építését 39 millió forinttal támogatta a kormány, működtetésre 5 millió, kutatásra további 4 millió forintot biztosítanak - jelezte az államtitkár.

Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere megerősítette: a regionális központi szerepre törekvő Debrecenre is számíthatnak a határon túli kisebbségek, a város felelősséget érez irántuk.

Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója köszöntőjében történelmi jelentőségűnek nevezte a debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház létrejöttét.

A közösségi házra olyan címer került, amely Rómában pápai áldásban részesült - jelezte a szószóló.

Az ünnepség végén Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita megáldotta az új ruszin közösségi házat.

Az Európai Bizottság tanulmányozni fogja a törvényt

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken közölte, hogy meg fogják vizsgálni a törvény végleges szövegét. Maja Kocijancic újságírói kérdésre válaszolva elmondta, tudnak róla, hogy az ukrán törvényhozás csütörtökön megszavazta a tervezetet, most a közzétételre várnak, s ezt követően elemezni fogják a szöveg tartalmát. Kiemelte: már többször is felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy nyújtsák be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várják meg annak álláspontját, és csak ezt követően kerülhessen sor a hatályba lépésre. Hozzátette, a jelenlegi szakaszban mindössze ennyit tud mondani.

Az ukrán parlamentben nagy többséggel fogadták el csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett javaslatot, amely ellen a kárpátaljai magyar szervezetek határozottan tiltakoztak, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.

Petro Porosenko leköszönő államfő előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök ugyanakkor arról számolt be, hogy hivatalba lépése után meg fogja vizsgálja, a törvény tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom