Külföld

Forrnak az indulatok Észak-Afrikában

Líbia nem tranzit-, hanem célország a bevándorlók számára – jelentette ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet elnöke, miközben az országban ezrek menekülnek a háború elől

A Nemzetközi Migrációs Szervezet elnöke szerint Líbia célország, így senki sem akar onnan továbbvándorolni, de úgy tűnik, hogy az észak-afrikai helyzet újabb migrációs hullámokkal fenyegetheti Európát.

Forrnak az indulatok Észak-Afrikában
Nem szűnnek a harcok Líbiában, nagyhatalmi érdekek is alakítják az eseményeket
Fotó: AFP/LNA War Information Divisi

Már több mint 18 ezren kényszerültek otthonaik elhagyására a rivális frakciók Tripoliért folytatott fegyveres harcainak a következtében – mondta New Yorkban Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentésére hivatkozva.

Az IOM szerint már 146-an vesztették életüket azóta, hogy a Líbia keleti és déli részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok csapatai két hete offenzívát indítottak az ország nyugati része ellen, amely a nemzetközileg elismert egységkormány irányítása alatt áll.

Fájez esz-Szarrádzs, a tripoli kormány elnöke a La Republica olasz lapnak azt nyilatkozta, hogy 800 ezer bevándorló indulhat el Európa felé a konfliktus miatt. Ezzel kapcsolatban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az IOM kedden óva intett a migrációval kapcsolatos hamis találgatásoktól. Az IOM szóvivője, Flavio Di Giacomo kijelentette, hogy nem mind a 650 ezer Líbiában tartózkodó bevándorló akarja elhagyni az országot, mert számukra az észak-afrikai állam nem tranzit-, hanem célország. Persze Szarrádzs nem támasztotta alá az általa említett adatokat, de az IOM szóvivője ugyanúgy találgatásokba bocsátkozott, és ráadásul érthetetlen, miért gondolja azt, hogy valaki, aki a Szaharán átkelt, ne próbálna meg átjutni a Földközi-tengeren, hogy az európai életszínvonalra törekedjen a líbiai rabszolgaság helyett.

A líbiai konfliktus nem független a közel-keleti politikai hatalmi harcoktól sem, nem véletlen, hogy a katari külügyminiszter, Mohammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk tegnap a líbiai rendezést célzó párbeszéd akadályozásával vádolta Halífa Haftar tábornokot a Twitteren, és felszólított mindenkit, hogy ne adjon el fegyvert neki. Száni szerint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírség és Egyiptom látják el hadianyaggal Haftar tábornok csapatait. A tripoli kormányt Katar mellett Törökország is nyíltan támogatja, Haftar tábornokot pedig az említett államokon kívül Oroszország. Külön érdekesség még a francia–olasz gazdasági érdekellentét, amelynek eredményeképp Párizs Haftar erői mellé állt, Róma pedig érdekeltségeit féltve a tripoli egységkormány mögött sorakozott fel.

Más problémás pontok is akadnak jelenleg Észak-Afrikában, hiszen Algériában továbbra is folytatódik a politikai válság, és tegnap benyújtotta lemondását Tajjib Belaiz, az algériai alkotmánytanács elnöke, aki a csaknem húsz év után leváltott Abdel-Azíz Buteflika egyik szövetségese volt. Az utcákon tüntető tízezreket azonban ez sem nyugtatta meg, és további lemondásokat követeltek tegnap.

Nagy váltás történt továbbá Szudánban is, ahol múlt héten az állandósult tüntetések hatására a hadsereg eltávolította tisztségéből, majd letartóztatta az országot csaknem három évtizeden át irányító, 75 éves Omar al-Besír elnököt, most pedig az Afrikai Unió 15 napos határidőt adott a katonai vezetésnek arra, hogy polgári kormánynak adja át a hatalmat.

Azt pedig, hogy például Algéria megkésett arab tavasza vagy bármelyik ország instabilitása segít-e majd a migráció mérséklésében, szintén nem tudhatjuk biztosan, de a 2011-es arab tavasz rengeteget rontott Észak-Afrika biztonsági helyzetén, és a Baker Intézet márciusi felmérése alapján az érintett országok lakosainak több mint fele szerint a céljait sem érte el.

Közös célok Olaszországgal
 

Tegnap mutatták be Rómában a Hogyan látják az olaszok Magyarországot? című felmérés eredményeit. A kutatást az olasz Piepoli Intézet végezte, az eredményeket Livio Gigliuto alelnök ismertette egy kerekasztal-beszélgetésen. Az olaszok 52 százaléka bizalmat érez Magyarország iránt, és 45 százalékuk kiemelten, 13 százalékuk eléggé támogatja a két ország közötti politikai kapcsolat erősítését. Az olaszok 39 százaléka határozottságáért értékeli a magyarokat, legalábbis ezt tartja egyik fő jellemvonásunknak, 24 százalékuk baráti népnek tartja a magyart, 17 százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy Magyarország befolyásos uniós tagállam. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az eseményen elmondta, a magyarokról kialakított képhez a kormány mellett „a magyar választók is hozzájárultak, amikor egymás után háromszor kétharmados többséggel polgári, jobbközép kormányt választottak”. Hangsúlyozta, az olaszok számára ugyancsak a migráció jelenti az EP-választásokat meghatározó kérdést.
(VZ)

Kapcsolódó írásaink

Bármikor kirobbanhatnak újabb véres konfliktusok

ĀAz unió eszköztelen és kiszolgáltatott a líbiai konfliktus megoldásának kérdésében – nyilatkozta lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő az észak-afrikai ország helyzete kapcsán

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom