Közös alapértékek

– Hogyan értékeli a jelenlegi japán–magyar kapcsolatokat?

– Szeretném először is örömömet kifejezni, hogy lehetőséget kaptam idén, a két ország közötti diplomáciai kapcsolat létesítésének százötvenedik évfordulóján erre a magyarországi látogatásra. Japánt és Magyarországot hosszú idő óta fennálló barátság fűzi össze, valamint széles körű együttműködés zajlik számos területen, beleértve a politikát, a gazdaságot, a kultúrát.

– Milyen területeken van lehetőség a fejlődésre?

– Különösen a gazdasági kapcsolatokat említve, jól ismert, hogy a Suzuki autógyártó cég még a rendszerváltás előtt döntött a magyarországi gyáralapításról, ám azóta is folyamatosan növekednek a japán beruházások. A jelenleg Magyarországon tevékenykedő százhatvan japán cég több mint harmincnégy ezer ember foglalkoztatásával járul hozzá a magyar gazdasághoz. A kultúra területét illetően, úgy tudom, hogy sokan érdeklődnek Magyarországon például a japán művészetek és a japán nyelv iránt. Sőt, számtalan lehetőség kínálkozik Japánban is a csodálatos magyar zenével és kultúrával való találkozásra, de a magyar kultúra iránti vonzalomból adódóan nagyszámú japán diák jön tanulni vagy látogat ide turistaként. Tágabb szemszögből nézve, az idén februárban hatályba lépett Japán–EU Gazdasági Partnerségi Megállapodás, az EPA nyomán, hatszáz milliós lakosságával, a világ GDP-jének mintegy harminc százalékával és a világkereskedelem mintegy negyven százalékával a világ legnagyobb méretű, szabad és fejlett gazdasági övezete jött létre. A protekcionizmus elterjedésének közepette stratégiai jelentősége van annak, hogy az egész világnak újra megmutatjuk azt a rendületlen politikai elkötelezettséget, amellyel az alapvető értékeket közösen valló Japán és EU a szabadkereskedelem zászlóvivőiként ezt előmozdítja. Magyarország a harminc évvel ezelőtti rendszerváltást megelőző időszakban a demokráciának, a jogállamiságnak, a szabadságnak és az emberi jogoknak, mint alapvető értékeknek az elérésére törekedett. Hangsúlyt fektetve azokra az alapelvekre, amiknek megvalósítására Magyarország hosszú évtizedekig vágyakozott, és mint a Japánnal azonos értékeket valló partnerként szeretnénk továbbra is együttműködni a nemzetközi közösség különböző kérdéseinek megoldásában.

– Japán számára elsősorban a kétoldalú együttműködés a fontosabb, vagy lát potenciált a visegrádi négyekkel való közös tárgyalásra is?

– Elmondható, hogy a két ország kapcsolatainak bővítése iránt nagy érdeklődés mutatkozik mind Japánban, mind Magyarországon kormányzati, üzleti és privát szinten. Ezen kívül hagyományosan baráti kapcsolatokat alakítottunk ki más, Magyarországon kívüli V4-országokkal is, amely kapcsolatok folyamatosan fejlődnek. A V4-országokkal való együttműködés csak akkor lehetséges, ha ennek alapja éppen a kétoldalú kapcsolatok, ezért tehát magától értetődő, hogy elsőként egy-egy visegrádi országgal erősítjük kapcsolatainkat.

– Hogyan értékeli a V4-ek befolyását Európában?

– A V4-országok Európában különösen stabil, erőteljes gazdasági növekedéssel bíró országoknak számítanak. Ezen országok növelték jelenlétüket Európában, és nyilatkozataikat is figyelem kíséri. Japán egy egységes Európára helyezi a hangsúlyt, valamint azt várjuk, hogy a V4-országok aktív szerepet játszanak az Európa előtt álló különböző kérdések megoldásában is.

– Sokan érdeklődéssel figyelik Magyarországon Japán bevándorláspolitikáját. Milyen irányvonal várható a jövőben?

– A bevándorlás és a bevándorláspolitika szavakat különböző kontextusokban használják ugyan, de a japán kormány esetében ez nem jelenti annak a politikai irányvonalnak az elfogadását, hogy például a saját népesség számának tükrében egy bizonyos számú külföldi állampolgárt, családostól, korlátlan ideig beengedjünk azzal a céllal, hogy ezáltal tartsuk fenn az államot. Másrészt viszont az elmúlt két és fél évben, míg Japánban országosan az aktív álláshelyek aránya meghaladta az egynél többet, a munkaerőhiány egyre súlyosabbá vált az egész országban működő közép- és kisvállalkozások körében. Mondanom sem kell, hogy emiatt szükség van a termelékenység javításának és a hazai emberi erőforrások biztosításának további folytatására, de sürgős feladat olyan rendszer kialakítása, hogy széleskörűen befogadjunk szakértelemmel, speciális képzettséggel rendelkező, az ország ütőképességét fokozó külföldieket. Az ilyen jellegű tudatosságra alapozva, ezúttal a munkaerőhiány területére összpontosítva, amely valóban szükséges az elfogadáshoz, Japánban egy új tartózkodásiengedély-rendszert dolgoztunk ki külföldiek számára, akik bizonyos szakértelemmel vagy készségekkel rendelkeznek, és azonnal növelik az ország erejét. Az új tartózkodásiengedély-rendszer április 1-jén lépett hatályba, és tizennégy szakterületen várhatóan legfeljebb 345 ezer fő számára biztosít majd lehetőséget a következő öt évben.

– Japán az egyik legfontosabb aktor az észak-koreai rendezés tekintetében. Tokió szemszögéből nézve hogyan alakulnak a kelet-ázsiai biztonsági és védelmi kérdések?

– A nemzetközi közösségben, miközben egyfelől az országok közötti kölcsönös függőségek tovább szélesednek és mélyülnek, a bizonyos országok – például Kína – nemzeti erőforrásainak bővülése által előidézett hatalmi egyensúly egyre fokozódó ütemben változik, bonyolultabbá válik, és fokozódik a már meglévő renddel kapcsolatos bizonytalanság. Különösen a Japánt körülvevő biztonsági környezetet illetően elmondanám, hogy egyre nehezebb és bizonytalanabb helyzetet teremtenek olyan tényezők mint Észak-Korea nukleáris- és rakétafejlesztése, a megerősödő kínai haderő átláthatóságának hiánya, a próbálkozások a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengeren a jelenlegi helyzet erővel történő egyoldalú megváltoztatására, a tömegpusztító fegyverek terjedése és a terrorizmus fenyegetése, valamint különböző problémák aktuálissá válása új területeken, például a kibertérben vagy az űrben. Az eközben lezajlott második Észak-Korea–Egyesült Államok-csúcstalálkozóról szólva teljes mértékben támogatom, hogy a Koreai-félsziget atommentesítésére vonatkozó határozott eltökéltséggel, mindenféle kompromisszumok nélkül az Egyesült Államok gyakoroljon nyomást Észak-Koreára konkrét lépések megtételével. Japán továbbra is támogatni fogja az amerikai–észak-koreai tárgyalási folyamatokat, és még szorosabban együtt fog működni az Egyesült Államokkal, valamint a nemzetközi közösséggel, hogy megoldást találjon a nukleáris fegyverkezés és rakétafejlesztés megállítására, de mindenekelőtt az elrabolt japán állampolgárok ügyében.