Külföld

Theresa May: Az EU-csúcs célja a Brexit dátumának elhalasztása

Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-éig tartó halasztást ajánlottak az Egyesült Királyság európai uniós kilépési határidejére szerdán kezdődött brüsszeli csúcstalálkozójukon a bennmaradó tagállamok vezetői.

Theresa May: Az EU-csúcs célja a Brexit dátumának elhalasztása
May: A zökkenőmentes és rendezett módon való kilépés legkedvezőbb határideje június 30. lenne
Fotó: AFP/Sputnik/Alexey Vitvisky

Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek. Ezt követően a Brexit után bennmaradó tagországok állam-, illetve kormányfői Theresa May brit miniszterelnökkel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja terveit a további lépéseket illetően. Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését. Theresa May június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt.

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból. A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson, amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt. Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.

May: A soron kívüli ülés célja a Brexit elhalasztása

Theresa May még a tanácskozás előtt, Brüsszelbe megérkezve úgy fogalmazott: a Brexit elhalasztása az Európai Tanács soron kívüli ülésének célja a rendezett, megállapodással végződő kiválás érdekében.

A brit kormányfő újságíróknak hangsúlyozta, sajnálja, hogy a londoni parlamentnek ez ideáig nem sikerült döntésre jutnia a kilépési megállapodás elfogadását illetően. Hozzátette, azon dolgozik, hogy kompromisszumok árán elfogadják a megállapodást, és az Egyesült Királyság a lehető leghamarabb elhagyhassa az Európai Uniót. Mint mondta, több időre van szükség ahhoz, hogy az ország uniós tagságának megszűnése feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodást elfogadja a brit törvényhozás alsóháza.

Hozzáfűzte, a zökkenőmentes és rendezett módon való kilépés legkedvezőbb határideje június 30. lenne. Nagy-Britannia a legutóbbi, március végén rendezett uniós csúcstalálkozón meghatározott időben, május 22-én is kész lehet a kilépésre, hogy „egy fényesebb jövő építésébe kezdjen” - tette hozzá. 

A huszonhetek biztosítékokat várnak Londontól

Névtelenséget kérő illetékesek szerint a zárónyilatkozat szövegébe belefoglalhatják, hogy a szigetországnak „tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban”. Ez főleg a francia aggályok eloszlatását célozhatja, de egyesek szerint ahhoz kevés.

Emellett állítólag arra is kitérnek, hogy a huszonhetek az Egyesült Királyság távozását követő időszakra vonatkozó kérdésekben a britek nélkül fognak egyeztetni.

Számos tagállam vezetője hangoztatta, hogy szigorú garanciákra van szükség London további jóhiszemű együttműködésének biztosítására.

Theresa May nyitott a hosszabb halasztásra, amennyiben az rugalmas

Theresa May brit kormányfő nyitottnak mutatkozott országa európai uniós kilépési határidejének hosszabb halasztására, amennyiben a kiválási szerződés korábbi ratifikálása esetén lehetséges az azonnali kilépés - közölték diplomáciai források a szerdai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcson.

A névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy May kicsivel több mint egy órán keresztül tárgyalt a bennmaradó tagállamok vezetőivel, mielőtt elhagyta a termet, hogy szűkebb körben folytatódjon a huszonhetek egyeztetése.

A brit miniszterelnök ismertette kormánya terveit a következő lépéseket illetően, de felszólalása állítólag kevés konkrétumot tartalmazott.

A Brexit halasztása az Európai Bizottság mandátumának kiterjesztésével járhat

Akár az Európai Bizottság mandátumának kiterjesztését is eredményezheti az, ha hosszan elhalasztják az Egyesült Királyság uniós kiválásának határidejét - mondták egyes diplomáciai források a szerdai brüsszeli EU-csúcson.

Névtelenül nyilatkozó tisztségviselők arról számoltak be, hogy a Jean-Claude Juncker vezette testület október végén lejáró mandátumának mindössze néhány hónapos meghosszabbításáról lehet szó.

Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben a szigetország részt vesz a májusi választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a nap folyamán kiemelte, nem lát okot a megbízatás kiterjesztésére. Szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy ő a szociáldemokraták csúcsjelöltje, és a brit EP-részvétel épp ezt a frakciót erősítheti meg leginkább.

Merkel: Fontos, hogy London felkészüljön az EP-választáson való részvételre

Fontos, hogy az Egyesült Királyság felkészüljön arra, hogy a kilépési határidő halasztása esetén részt kell vennie a május végi európai parlamenti (EP-)választásokon - szögezte le a német kancellár.

Angela Merkel a találkozóra érkezve rámutatott, erre az európai uniós intézmények működőképességének biztosítása érdekében van szükség. Kiemelte, a bennmaradó tagállamoknak történelmi felelősségük, hogy helyes döntést hozzanak, ezért nyílt és konstruktív vitát kell folytatni. „Fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy mi az érdekünk, ez pedig egy olyan rendezett brit kiválás, amely lehetővé teszi a huszonhetek egységének megőrzését” - fogalmazott.

Macron nem akar június 30-nál tovább tartó halasztást

Az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón még nem jutottak egyetértésre a bennmaradó tagállamok vezetői a kiterjesztés javasolt időtartamáról.

Sajtóhírek szerint az ülésen tizenheten a hosszú halasztás mellett érveltek, Macron pedig ellene, és hárman nyitottak voltak mindkét lehetőségre, de inkább a rövidebb határidő felé hajlottak.

Egy névtelenséget kérő diplomata nemtetszésének adott hangot a franciák idegesítő magatartásával kapcsolatosan, amellyel szerinte csak "önnön fontosságukat és befolyásukat akarják csillogtatni".

„Macron kissé skizofrén helyzetben van. Egyrészt hazai közönsége történelmi okok miatt kemény fellépést akarna látni a britekkel szemben, másrészt Franciaország egyike azon államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintene a kemény Brexit”- mondta egy másik illetékes.

Nem az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása a legrosszabb opció, ez még mindig jobb, mint ha hosszú halasztás esetén London megpróbálná akadályozni a közösségi döntéshozatalt - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szóvivője a szerdai rendkívüli EU-csúcson.

„Nem minden lehetőség jobb, mint a megállapodás nélküli Brexit" - mondta az illetékes, hozzátéve, hogy a zárónyilatkozat-tervezet jelenlegi szövege nem biztosít kellően szilárd garanciákat az esetleges brit "obstrukció” ellen.

„Vállaljuk a felelősséget a keménységünkért. Nem kockáztathatjuk a bénultság, illetve egy zavaros helyzet kialakulását az európai választások idején„ - közölte.

„Számunkra a rendezetlen kilépés valós opció„ - szögezte le.

A belga kormányfő szerint nem biztos még a Brexit-határidő meghosszabbítása

Nem biztos még a Brexit határidejének meghosszabbítása, és az sem, hogy pontosan milyen feltételekkel képzelhető el a hosszabbítás - jelentette ki a belga kormányfő az EU-csúcs előtt. Charles Michel a brüsszeli találkozóra érkezve aláhúzta, egy esetleges kiterjesztés nem zavarhatja meg az Európai Unió működését vagy a május végi választásokat. Figyelmeztetett, el kell kerülni, hogy a közösség a Brexit-folyamat túszává váljon, és hozzátette, nem létezik olyan, hogy egy ország csak félig tagja az EU-nak, hosszabbítás esetén a briteknek folytatniuk kell a jóhiszemű együttműködést.

Mark Rutte holland miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a halasztás végső határideje számos más kérdéstől is függ, erről vitát fognak folytatni.

Önmagában még nem oldja meg a problémát a kiválási határidő meghosszabbítása, de több időt adna a briteknek arra, hogy megoldást találjanak - jelentette ki a svéd kormányfő.

Stefan Löfven úgy vélekedett, hogy „megér egy próbát” a halasztás. Hozzátette azonban, meglehetősen frusztráló, hogy ennyi idő után sem sikerült rendezni a kérdést. Emellett aláhúzta: minél hosszabb a kiterjesztés, annál nagyobb a kockázat, hogy veszélybe kerül az uniós intézmények legitimitása és integritása, ezért szilárd biztosítékokra lenne szükség.

Cseh kollégája, Andrej Babis reményét fejezte ki, hogy a szigetország a vártnál is több időt fog kapni, és kiemelte, ő arra számít, hogy jövő márciusig vagy az idei év végéig hosszabbítják meg a határidőt, rugalmas feltételek mellett.

Tajani: A Brexit határidejének meghosszabbítása nem szolgálhat a kilépési megállapodás újranyitására

Az ülés megkezdését követően tartott sajtótájékoztatót Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, aki leszögezte, hogy az időpazarlást elkerülendő világos garanciákra van szükség a Brexit elhalasztásával kapcsolatban, és a kilépési megállapodás újranyitásának még csak a burkolt szándéka sem merülhet fel.  Tajani hangsúlyozta, amennyiben a brit kormány a kilépés határidejének meghosszabbítását kéri, egyértelművé kell tennie, hogy a rendelkezésre álló időszak milyen célt szolgál. Két nappal a Brexit jelenleg érvényes határideje előtt a helyzet még mindig nem világos, és nincs arra utaló jel, hogy Theresa May kormánya valóban ki akarja mozdítani a holtpontról a megrekedt tárgyalásokat - mondta.

Nehéz helyzetben vagyunk, a döntés ugyanis, amelyet meg kell hozni, jelentősen meghatározza a jövőbeli események alakulását - fogalmazott.

Az EP-elnök reményét fejezte ki, hogy a brit parlamentben zajló egyeztetések áttöréshez fognak vezetni, a Brexit által okozott bizonytalanságot ugyanis véleménye szerint a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Londonnak ki kell nyilvánítania, milyen utat kíván választani, legyen az újabb népszavazás kiírása vagy a Brexit visszavonása. Azt hangoztatta, hogy el kell kerülni a rendezetlen, megállapodás nélküli uniós kiválást, de nem minden áron. Semmi sem veszélyeztetheti ugyanis az elmúlt harminc évben felépített belső piac integritását - mondta.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az Európai Tanácsnak csak akkor szabad a határidő kiterjesztése mellett dönteni, ha ezek a feltételek teljesülnek. Az Egyesült Királyságnak pedig kötelessége, hogy a kilépése határidejének hosszabb kiterjesztése esetén részt vegyen az európai parlamenti választásokon - húzta alá. Az EU felelőssége mindemellett, hogy ne zárja be ajtaját azok előtt, akik azért harcolnak, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagjai maradjanak - tette hozzá Tajani.

A brit kormány többtucatnyi olyan civil szervezetnek nyújt pénzügyi támogatást, amelyek hátrányos helyzetű, például fogyatékossággal élő külföldi EU-állampolgároknak segítenek Brexit után szükségessé váló letelepedési engedély megszerzésében. Sajid Javid belügyminiszter a tárca által szerdán ismertetett nyilatkozatában közölte: a minisztérium 57 ilyen szervezetnek összesen 9 millió font (3,4 milliárd forint) finanszírozást juttat. Javid szerint a becslések arra vallanak, hogy elérheti a 200 ezret a segítségre szoruló, valamilyen okból a társadalom peremére sodródott vagy nehezen elérhető külföldi EU-polgárok száma.
A belügyminiszter szerint az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok rengeteget adnak az országnak, és a brit kormány szeretné, ha mindannyian maradnának. Éppen ezért életfontosságú, hogy egyikük se maradjon ki a letelepedés lehetőségéből, és a kormány ezért is hozta létre az ingyenes, egyszerűen használható kérvényezési rendszert.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom