Külföld

London nem akar nagyon hosszú Brexit-halasztást

A brit Brexit-ügyi miniszter szerint London nem akarja az Európai Unióból való kilépésének nagyon hosszú ideig tartó halasztását, de a brit parlament hajthatatlansága miatt mégis számolni kell ennek lehetőségével.

London nem akar nagyon hosszú Brexit-halasztást
A konzervatív párti brit kormányfő már múlt heti televíziós beszédében jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség
Fotó: MH

Theresa May brit miniszterelnök a múlt héten a Brexit június 30-ig terjedő halasztását kezdeményezte.

Donald Tusk, az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke a Brexit ügyében szerda estére összehívott soron kívüli EU-csúcstalálkozó előtt azonban a határidő egy évig terjedő meghosszabbításának jóváhagyását javasolta. Tusk indoklása szerint csekély az esélye annak, hogy a londoni alsóház június 30-ig elfogadná a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig háromszor elutasított megállapodást, és ebben a helyzetben a rövid halasztás engedélyezése azzal kockázattal járna, hogy újabb és újabb halasztásokra, ezek jóváhagyásához újabb és újabb rendkívüli EU-csúcstalálkozókra lenne szükség.

Steve Barclay, a brit kormány Brexit-ügyi minisztere a BBC rádió szerdai hírműsorának nyilatkozva mindazonáltal kijelentette: Theresa May változatlanul június 30-ig terjedő rövid halasztást szeretne, illetve ennél hosszabb halasztás esetén biztosítani kívánja, hogy a brit EU-tagság a kijelölt végdátum előtt is megszűnhessen.

Az EU gyakorlati iránymutatásokat adott ki rendezetlen kiválás esetére
Az iránymutatások célja biztosítani az uniós és nemzeti rendkívüli intézkedések zökkenőmentes gyakorlati végrehajtását, amennyiben az Egyesült Királyság április 12-én vagy későbbi időpontban megállapodás nélkül lép ki az unióból.

A szöveg egyebek mellett rögzíti, hogy az unióban jogszerűen tartózkodó brit állampolgárokat a kilépést követően is jogszerűen maradhatnak az EU-tagországban. Az EU a kölcsönösség alapján ugyanilyen megközelítést vár az Egyesült Királyságtól - tette hozzá a brüsszeli közlemény.

Leszögezték, a bel- és igazságügy területén az együttműködésnek a nemzetközi és nemzeti jogon alapuló - alternatív - keretekre és együttműködési mechanizmusokra kell épülnie.

Azt is közölték, hogy a felkészülési intézkedéseknek köszönhetően az Egyesült Királyság kilépése miatt érintett gyógyszerek zöme várhatóan megfelel majd az uniós jogszabályoknak a kilépés után is. Lehetséges azonban, hogy egyes gyógyszerek és orvostechnikai eszközök megfelelését nem sikerül időben biztosítani, ezért egyes termékek tekintetében fennáll a hiányhelyzet kockázata. Ennek elkerülése érdekében az uniós bizottság együtt fog működni az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és a nemzeti gyógyszerészeti hatóságokkal az esetleges problémák kezelése érdekében.

Megállapodás nélküli kilépés esetén nem lépnek életbe átmeneti rendelkezések, attól az időponttól kezdődően az unió egyetlen, a tagországaira vonatkozó jogszabálya sem alkalmazható többé az Egyesült Királyságra. London és az unió kapcsolatait a nemzetközi közjog - egyebek között a Kereskedelmi Világszervezet szabályai - szabályozzák majd. A brit állampolgároknak az Európai Unió határain ellenőrzésen kell átesniük - tették hozzá.

Barclay felidézte, hogy az EU-val a márciusi csúcsértekezleten elért halasztási megállapodás alapján az Egyesült Királyságnak módja lett volna május 22-én rendezett körülmények között kilépni az Európai Unióból, abban az esetben, ha a parlament március 29-ig, a Brexit eredeti határnapjáig elfogadta volna a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

„Nem a miniszterelnök az oka annak, hogy ma vissza kell térnünk (további halasztásért az EU-hoz), hanem a parlament, amely újból elutasította a kilépési megállapodást” - mondta a Brexit-miniszter a szerdai a BBC-műsorban, arra a kérdésre válaszolva, hogy Theresa May tisztségében maradhat-e, ha elfogadja az EU által javasolt hosszú Brexit-halasztást.

A londoni alsóház éppen márciusi 29-én szavazta le harmadszor is az EU-val novemberben kötött, 585 oldalas Brexit-megállapodást.

Ennek nyomán - a márciusi EU-csúcson kijelölt menetrend alapján - a jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha Theresa May indokait a további halasztásra az EU-csúcs szerdán elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A konszenzusos elemzői vélemény azonban ezt a forgatókönyvet teljesen valószínűtlennek tartja.

A konzervatív párti brit kormányfő már múlt heti televíziós beszédében jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett, majd hivatalosan is kezdeményezte a június 30-ig tartó halasztást Donald Tusknak küldött levelében.

Theresa May javaslata szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A brit kormány azonban ennek ellenére e héten már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha az Európai Unió a London által javasoltnál hosszabb Brexit-halasztásba lenne csak hajlandó beleegyezni, és ragaszkodna ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban is tartsák meg az európai parlamenti választásokat.

Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.

Az Európai Unió felkészült minden forgatókönyvre, és nem tart attól sem, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az uniót - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a brüsszeli testület déli sajtótájékoztatóján, szerdán.

Szkínasz újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: zavarokat fog okozni, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót.

„Nem ez a kívánt forgatókönyv, minden eszközzel el kell kerülni, de az unió teljes mértékben felkészült rá” - fogalmazott.

Mint elmondta, a szerda esti uniós csúcstalálkozó részvevőinek kezében van a lehetőség, hogy eldöntsék, miként válaszolnak Theresa May brit miniszterelnök levelére, amelyben a Brexit június 30-ig terjedő halasztását kezdeményezte.

Az uniós tagállamok vezetői rendkívüli értekezletet tartanak, amelynek egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli elhalasztása lesz.

A brit kormány a múlt héten június 30-ig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke diplomáciai források szerint rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolhat a kiválás határidejére. A jelenlegi jogi helyzet szerint ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

Az EP semmiképpen sem hajlandó a Brexit-tárgyalások újbóli megnyitására

Az Európai Tanácsnak készségesnek kell lennie az Egyesült Királysággal annak érdekében, hogy megszűnjenek a Brexit okozta, az embereket és a vállalkozásokat súlyosan érintő bizonytalanságok, de nem engedheti meg, hogy újranyissák a brit európai uniós tagság megszűnését szabályozó megállapodásról szóló tárgyalásokat - jelentette ki szerdán az Európai Parlament házbizottságaként működő elnökök értekezlete.

Közleményében a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképpen el kell kerülni a gazdasági károkat, amelyeket egy esetlegesen megállapodás nélküli Brexit okozna, és fontolóra kell venni Theresa May javaslatát a brit uniós tagság megszűnése határidejének további halasztásáról.

Az elnökök értekezlete azt várja, hogy a brit kormányfő nem érkezik üres kézzel a szerdán tartandó rendkívüli uniós csúcsra. A testület reméli, hogy May a brit parlamentben történt előrelépésről, a viták várható kilátásáról számoljon be, és arról, várható-e szilárd parlamenti többség a megállapodás elfogadásához. Ha nem, egyértelműen ki kell nyilvánítania, milyen utat kíván választani, legyen az újabb népszavazás kiírása, vagy a Brexit visszavonása. A Brexit semmilyen formában sem zavarhatja az Európai Unió törekvéseit az előtte álló kihívások kezelésében. Az Egyesült Királyságnak pedig kötelessége, hogy a kilépése határidejének hosszabb kiterjesztése esetén részt vegyen az európai parlamenti választásokon - tették hozzá.

Kapcsolódó írásaink