Külföld

Erőszakot hozó „reménysugár”

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint a Szalonikinél gyülekező migránskaravánjól szervezett, tagjai tudják, milyen útvonalon juthatnak a legkönnyebben Nyugat-Európába

Összecsapások is voltak a rendőrök és a migránsok között Szalonikinél, ahol péntekig körülbelül kétezer ember gyűlt össze, hogy útnak induljanak Európa felé. Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint a menet résztvevői tudják, hogy útvonaluk mentén hol vannak a puha célpontok.

Erőszakot hozó „reménysugár”
Athénban ragadt bevándorlók a síneken demonstráltak, hogy útnak indulhassanak. A görög migrációs ügyekért felelős miniszter azt ígérte, zárva tartják a határokat
Fotó: AFP/Ayhan Mehmet

Miközben péntek reggel a görögországi Szalonikinél szerveződő migránskaraván további csatlakozókra várt a Nyugat-Európába eljutni szándékozó „reménysugár karavánhoz”, a görög hatóságok megpróbálták feltartóztatni a csatlakozni vágyókat. Az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója elmondta, hogy a rendőrök megállították az Athén felől Szalonikibe tartó vonatokat, a taxisoknak pedig megtiltották, hogy a más városokból érkezőket a gyülekezés helyszínére szállítsák. A hatóságok így akarják elejét venni, hogy még nagyobb tömeg gyűljön össze.

A köztelevízió tudósítója beszélt arról is, hogy pénteken kora délután a körülbelül kétezer fős migránskaraván szedelődzködni kezdett, és bármelyik pillanatban útnak indulhat Nyugat-Európa felé. Az újságírók kérdésére a gyülekezők elmondták: elszántak, és abban bíznak, hogy útjuk során további migránsok csatlakoznak hozzájuk, hogy kellő erőt tudjanak felmutatni.

A görög hatóságok intézkedései csak helyi fájdalomcsillapítást jelentenek, a valós problémát nem lehet megoldani a vonatok és taxik feltartóztatásával – mondta el lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő a migránskaraván kapcsán. Beszélt arról is, hogy minimum 5-10 ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy elérjék azt a kritikus tömeget, amely valódi erőként tud fellépni, arra pedig szavai szerint reális esély van, hogy a közeljövőben össze tudjanak toborozni ennyi embert, hiszen egyrészt jól szervezik őket, másrészt rengetegen torlódtak fel Görögországban, nem is beszélve a Törökországban lévő több millió emberről.

A migránsok tervezett útvonala kapcsán a szakértő elmondta, a szervezők és a bevándorlók tudják, hol vannak azok a puha célpontok, amelyeken keresztül a legkönnyebben el tudnak jutni Nyugat-Európába. Ha a karaván elérné célját, azzal a többi migráns olyan ösztönzést kapna, hogy akár a 2015-öshöz hasonló szituáció is előállhat, vagy akár még rosszabb – tette hozzá Horváth József.

Szintén az M1 számolt be arról, hogy a gyülekezés helyszínén a migránsok csütörtökön és pénteken többször is összecsaptak a rendőrökkel, a történtek során a hatóságok könnygázt is bevetettek. A történtek miatt Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa kapcsolatba lépett a görög illetékesekkel a bűnüldözési hatóságok mozgósítása és a szorosabb együttműködés érdekében. Erről Tove Ernst, az uniós bizottság illetékes szóvivője beszélt Brüsszelben. A migrációs ügyekért felelős görög miniszter, Dimitrisz Vitsas a Thema News hírportál szerint azt mondta: a határok zárva maradnak a bevándorlók előtt.

Röviden

Sürgősen lépnie kell az EU-nak a líbiai fegyveres konfliktus legfrissebb fejleményei miatt – írta pénteki közleményében Antonio Tajani. Az Európai Parlament elnöke szerint erre egy újabb migrációs válság megelőzése miatt is szükség van. António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken Líbiában a katonai konfrontáció elkerülésének fontosságát hangsúlyozta. A nemzetközi közösség által elismert líbiai kormányhoz hű erők szintén pénteken megállították Halifa Haftár erőinek előrenyomulását, amelyek csütörtökön indítottak támadást Tripoli elfoglalására.

Partra szállhatnának a Sea-Eye civil szervezet migránsmentő hajóján tartózkodó kisgyermekek az édesanyjukkal annak ellenére, hogy a jármű továbbra sem köthet ki Olaszországban. Az érintettek viszont a belügy­minisztérium közlése szerint nem hajlandók erre.

Németország elkezdte az Iszlám Állam Közel-Keleten bebörtönzött német harcosainak gyermekeit hazatelepíteni – közölte pénteken a szövetségi külügyminisztérium. A gyermekeket a rokonaiknál helyezték el.
(HSz)

Szánthó: Az unió továbbra is meghívóleveleket küld

Az alapvető probléma még mindig az, hogy hogyan „faragjon” az unió az illegálisból legális migrációt – reagált lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arra, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos a héten ismét a bevándorlás legális csatornáinak megteremtéséről beszélt. „A valódi kérdés az, egyáltalán jó-e, hasznos-e a bevándorlás Európának, létre akarjuk-e hozni a nyílt társadalmon alapuló multikulti Európát, vagy inkább a nemzeti identitás, az állami szuverenitás és ezeken keresztül a keresztény értékek tiszteletét helyezzük-e előtérbe” – fogalmazott Szánthó. Az unió még mindig „meghívóleveleket” küld, és ennek jellegzetes gyakorlati következménye a Balkánon szerveződő migránskaraván – folytatta. Szánthó szerint abszurd, hogy a liberálisok maguk invitálják a migránsokat az EU határaihoz, majd „megoldásként” azt kínálják, hogy ha már úgyis itt vannak, jogi eszközökkel ne gátoljuk a belépésüket. „Ezen megközelítés ellen küldhet erős jelzést a közelgő EP-választás, amelynek nyomán még legitimebbé válhat a bevándorlásellenes álláspont” – tette hozzá. (ŐM)

Kulcskérdés a Száhel-övezet támogatása

Az Európai Unió 115,5 millió eurót biztosít a Száhel-övezet és a Csád-tó régiójában található országok számára a biztonság növelésére, a migránsok védelmének hatékonyságát célzó intézkedésekre és a munkahelyteremtés javítására – jelentette be csütörtökön Neven Mimica nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős uniós biztos. „A Száhel-övezet nemcsak Afrika, de Földünk egyik legtörékenyebb övezete, amelyet egyszerre sújt a klímaváltozás, a túlnépesedés, a dzsihadista csoportok előretörése, a különféle illegális tevékenységek – mint az ember-, kábítószer-, fegyverkereskedelem –, a helyi konfliktusok, illetve az etnikai összecsapások” – nyilatkozta lapunknak a témával kapcsolatban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Hozzátette, a térség gyenge, törékeny államai ezekkel a kihívásokkal önerőből nem tudnak megbirkózni, elengedhetetlen a régió országainak támogatása. Mint mondta, az Európai Bizottság honlapja szerint nem a fent említett támogatás az egyetlen, mivel a 2014–20-as költségvetési ciklusban az EU összesen nyolcmilliárd euró fejlesztési támogatást utal a térségbe. Megjegyezte: a fő kérdés nem az összeg, mert az jelentős, hanem az, hogy ez valóban fenntartható és megtérülő projektekbe kerül-e befektetésre. Marsai szerint ezen a téren van némi pozitív változás az elmúlt években – például a Nagy Zöld Fal kezdeményezésre szánt 1,4 milliárd euró –, tehát van ok reménykedni.
(ŐM)
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom