Külföld
Az önállóság a tét
Meg kell őrizni az egyhangú szavazást a külpolitikában, mert csak úgy lehet biztosítani, hogy mindenki véleménye számítson – mondta lapunknak Harald Vilimsky
Az uniós külpolitikai döntések terén is át kellene állni az egyhangú szavazásról a minősített többségi döntéshozatalra Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje szerint, aki szerda esti brüsszeli kampánynyitóján is hangsúlyozta ezt a javaslatát mint az erős Európa egyik feltételét. A magát hídépítőként meghatározó bajor politikus javaslatáról azonban távolról sincs konszenzus. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke éppen előző nap beszélt arról egy brüsszeli tanácskozáson, hogy a kormány nem támogatja a többségi döntéshozatalt a külpolitikában, mert az sérti a szuverenitást és megosztottsághoz vezet.
Az Európai Unió Tanácsában kizárólag a legkényesebb kérdéskörökben – mint az uniós tagság, a költségvetés, az adóharmonizáció, a családpolitika vagy a szociálpolitika – alkalmazzák az egyhangú döntéshozatalt, ezek azok a területek, ahol a tagállamok még valóban egyenlő súlyt képviselnek, hiszen minden ország választott vezetője vétójoggal rendelkezik – magyarázta lapunknak Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi vezetője. „Ez régóta szúrja a nemzeti szuverenitást eltörölni igyekvő föderalisták szemét, ezért időről időre felvetik a minősített többségi döntéshozatalt az egyes területeken” – fogalmazott. Berzi szerint egyértelmű szándék látható az Európai Bizottság és egyes nagyobb tagállamok részéről a szorosabb integráció erőltetésére. Hozzátette, a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által kijelölt út – amelyen Weber is haladni akar – egy brüsszeli központú európai birodalom felé vezet, ahol a senki által el nem számoltatható bürokraták nem a választópolgárok, hanem a legnagyobb tagállamok és a legerősebb lobbicsoportok érdekeinek megfelelően politizálnak. Rámutatott: „Az egyhangú döntéshozatal eltörléséhez is egyhangú döntés, pontosabban a szerződések módosítása szükséges, amire a meglévő szabályok betartása esetén minimális az esély. Ugyanakkor az uniós szellemiségtől újabban nem idegen a szabályok felrúgása politikai célok érdekében, elég a Sargentini-jelentés körüli csalásra gondolni”.
„A kül- és biztonságpolitikának erősnek és egységesnek kell lennie, mert csak akkor tudunk szembenézni a mai kihívásokkal, ám erős közös politikai lépések akkor születhetnek, ha minden tagállam egyetért” – mondta lapunknak Radko Hokovsky, a prágai European Values Think Tank elemzőintézet elnöke. Hangsúlyozta: az egységet nem lehet erőltetni, a többségi döntéshozatal bevezetése a kül- és biztonságpolitikában több feszültséghez és konfliktushoz vezetne az EU-ban, mint amennyire hozzájárulna az unió erősebb külpolitikai pozíciójához.
Weber javaslatát a régiónk több néppárti ereje sem támogatja, ám a kampány miatt inkább csak név nélkül mondtak véleményt a beszédről. A május után várhatóan jóval erősebbé váló Nemzetek és Szabadság Európája- (ENF) frakció alelnöke és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára, Harald Vilimsky pedig lapunknak úgy fogalmazott: az egyhangú szavazás megtartását támogatja, mert csak így lehet biztosítani, hogy minden tagállam véleményét figyelembe vegyék. „Ha ezt eltörölték, különösen a kis államok érezhetnék úgy, hogy nincsenek képviselve, mert pár nagyobb ország határozhatná meg az irányt” – tette hozzá.
Felforgatják az új erők az Európai Parlamentet
Kaotikus eredményt hozhat a májusi EP-választás, példátlanul jól szerepelhetnek a szélsőjobboldali és populista pártok, a nagy EU-párti erőknek pedig minden eddiginél szélesebb szövetségre kell lépniük, ha többségre akarnak szert tenni – írta a Politico. Egy zöldpárti tisztségviselő azt nyilatkozta, az EU-ellenes tábor sokkal világosabb célokkal és jobban szervezi meg magát, mint 2014-ben. A lap emlékeztetett, hogy a mandátumokat úgy kalkulálták újra, hogy a britek kilépnek az EU-ból, a Brexit folyamatos halasztásából azonban az következhet, hogy mégis csak részt kell venniük az EP-választáson, ez pedig óriási bizonytalanságot hoz magával. (ŐM)
Bizottsági alelnökként is kampányolhat Timmermans
„A néppárti Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke semmi kifogásolnivalót nem talált abban, hogy alelnöke, a szocialista Frans Timmermans egyszerre végezze a munkáját az Európai Bizottságban és legyen a szocialisták csúcsjelöltje az EP-választáson – mindez abból a levélből derült ki, amelyet Gulyás Gergely válaszként kapott a bizottsági elnöktől” – számolt be tegnap az Origo, emlékeztetve, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban levélben fordult Junckerhez. Tegnapi cikkében a brüsszeli Politico is úgy fogalmazott, betört az EB déli sajtótájékoztatójára a kampány, amikor a holland politikus a néppárti ellenlábasának szúrt oda. Timmermanst arról kérdezték, hogy Manfred Weber szerint az EB szigorúbb a magyar kormánnyal, mint a baloldali románnal szemben, erre pedig ő úgy felelt, hogy Weber biztosan kellemetlenül érzi magát a magyar kormány miatt. (ŐM)
