Külföld

Minden visegrádi ország ragaszkodik a NATO-hoz

A Visegrádi Négyek szavazókorú lakosságának átlagosan 71 százaléka tartja előnyösnek országa NATO-tagságát - derül ki a Nézőpont Intézet legújabb, szerkesztőségünkhöz eljuttatott felméréséből.

Minden visegrádi ország ragaszkodik a NATO-hoz
A NATO megítélésében is nagy az egyetértés a V4-országok között
Fotó: MH

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg, a fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján  jól látható: a NATO és támogatottsága kifejezetten kedvező Közép-Európában a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint.

A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak közül átlagosan 64 százalék ítélte meg úgy, hogy inkább előnyös, és mindösszesen 26 százalék mondta azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság. Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban a szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 100 millió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír.

A NATO-tagság megítélése Közép-Európában
A NATO-tagság megítélése Közép-Európában
Forrás: Nézőpont Intézet

Az elemzésben kiemelik, hogy Közép-Európán belül is a V4-tagállamok a elkötelezetssége a legerősebb NATO irányába: az itt élők átlagosan 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább előnyös, és csupán egyötödük szerint (20 százalék) hátrányos az, hogy az adott ország NATO tagja.

Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) ítéle előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt.

Az adatokból látható, hogy legpozitívabban a lengyelek ítélik meg a NATO-t: 10-ből 9 (89 százalék) lengyel pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé pedig a szlovákok, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) NATO-párti.

A térség nem NATO-tag országai közül Ausztriában (19 százalék), és Szerbiában (17 százalék) is kevesebb, mint egyötöd azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság.

Az elemzés szerint az osztrák válaszadók esetében az ország „örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként 1000-1000, összesen 12 000 fő megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalma szerint a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatok százalékban értendők, összegük a kerekítés miatt eltérhet a 100-tól.

Kapcsolódó írásaink