Elnököt választ Ukrajna

Elképesztően sok a bizonytalan szavazó, pontosabban az, aki nem mondja meg, kire fog szavazni – mondta el lapunknak az MTA tudományos főmunkatársa. Fedinec Csilla rámutatott: az, hogy óriási a szórás az egyes közvélemény-kutató intézetek felmérései között, nem a „megrendelők” személyének köszönhető, hanem éppen ennek a bizonytalan rétegnek, amely pár hónapja még negyven százaléka volt a választásra jogosultaknak, és most is húsz fölött van. Ami valószínűnek látszik a kutató szerint, hogy az első fordulóban semelyik jelölt sem szerzi meg a szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot, így mindenképpen lesz második forduló – kivéve akkor, ha csak az elszántak mennek el szavazni, és az alacsony részvétel aránytalanul felnyomja valaki támogatottságát.

A történelmi 2014-es elnökválasztás, amely már az első fordulóban 55 százalékkal a bársonyszékbe repítette Porosenkót, szinte teljesen kizárt, hogy megismétlődjön – értett egyet Fedineccel Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a második forduló kérdésében.

Mindkét szakértő Zelenszkij várható elsőségét hangsúlyozta, a legfrissebb, március végi felmérések 26,6-29 százalékra mérték őt, Porosenkót 18,8-15,3, Timosenkót 13,3-17 százalék közöttre mérték.

A felmérések alapján egyébként – és mint Ackermann korábban lapunknak rámutatott – ez az első választás, ahol nem a regionális, hanem generációs törésvonalak érvényesülnek, Zelenszkijre a fiatalok, a két veteránra a középkorúak és az idősebbek szavaznának szívesen.

Ackermann mindamellett jelezte, hogy bár a legtöbb felmérés Zelenszkijt mutatja elsőnek, a második-harmadik helyezett kérdése még bőven nem lefutott, de a humorista pozíciója sincs kőbe vésve; nem volt még hasonló jelölt a modern ukrán történelemben, aki ennyire intenzíven begyűjthette a protestszavazatokat, ráadásul az egész posztszovjet térségben jól ismert. Ugyanakkor kérdéses, mennyire stabil a szavazóbázisa Porosenko és Timosenko hűséges hívei és jól bejáratott mozgósítási taktikái mellett – azaz a szimpatizánsai vajon elmennek-e tényleg behúzni rá az ikszet vasárnap. Ami pedig Porosenkót illeti, regnáló elnökként még rendelkezésére állnak egyéb erőforrások is – hangsúlyozta az elemző.
Ackermann szavait támasztotta alá a választásokkal foglalkozó OPORA ukrán civil szervezet pénteken közzétett jelentése is: eszerint Porosenko több esetben visszaélt pozíciójával a választások végeredményének befolyásolása érdekében. Például ígérgette a nyugdíjak inflációhoz igazítását, készpénzes rezsitámogatást, osztogattak a nevében szociális segélyeket, de az is többször előfordult, hogy költségvetési szervek dolgozóit vontak be közvetve vagy közvetlenül az elnök melletti kampányba. A szervezet szerint ugyanakkor kisebb kihágásokat Timosenko és Zelenszkij csapata is elkövetett.
Ami az orosz vonalat illeti, Ackermann úgy vélte: Porosenko egyértelműen beleállt a háborús konfliktusba, Timosenko viszont egykori szovjet kötődései és a korábban az oroszoknak kedvező gázszerződés okán – ami miatt börtönben is volt – nem biztos, hogy ennyire egyértelmű figura. Zelenszkij pedig eddigi kommunikációja és származása révén is talán a legkevésbé oroszellenes jelölt.

A háború Oroszországgal mindenesetre kulcstéma, főként a rendgeteg személyi áldozat miatt - mondta lapunknak Dmitro Tuzsanszkij. Az ukrán elemző rámutatott: jelenleg elképzelni is nehéz, hogy egy oroszbarát jelölt eséllyel indulna a kampányban, még a viszonylag sikeres Jurij Bojko sem tudta megcsípni a harmadik helyet sem. Az elemző hozzátette: az EU- és NATO-pártiságot mindhárom esélyes jelölt osztja. Ez az orosz narratíva is: mindegy, hogy ki győz, de lehetőleg ne Porosenko legyen az.