Krónika

Zászló hívott sportolni a jégre

Francsek Imre tervei alapján épült fel a korcsolyázók neobarokk otthona a Városligeti-tónál

Csaknem százötven esztendeje üzemel a Városligeti Műjégpálya, a megnyitót Rudolf koronaherceg és a tulajdonos Pesti Korcsolyázó Egylet képviselőinek jelenlétében tartották. A lakosság onnan tudta, mikor jó a jég, hogy az Oktogon egyik házának tetejére felhúztak egy zászlót.

A budapesti jégpálya ötlete 1869. november 12-én, a Duna parti Steingasser kávéház kártyatermében született. Az itt alakult Pesti Korcsolyázó Egylet rendkívül kitartó küzdelemmel érte el, hogy a fővárostól engedélyt kapjon a Városligeti-tó egy részének átalakítására azért, hogy ott telente korcsolyapályát alakítson ki. A megnyitóra 1870. január 29-én került sor, Rudolf koronaherceg és az egylet vezetőségének jelenlétében. Kezdetben az infrastruktúra nem volt komfortos, mert csak egy tágas faépület állt a vendégek rendelkezésére, és az sem sokáig, hiszen 1874-ben leégett. A jégpályások új otthonát Lechner Ödön tervezte, majd 1895-ben Francsek Imre elképzelései alapján felhúzták azt a neobarokk épületet, amelyet napjainkban is megcsodálhatunk.

Érdekesség, hogy az 1860-as években az előkelő hölgyek számára a korcsolyázást nem ajánlották, illetlen tevékenységnek tartották. Persze a maradi gondolkodás ellen sokan felszólaltak, így mások mellett báró Eötvös József is, aki számos cikket írt az egészséges testgyakorlás hasznáról.

Mivel a korcsolyázás egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, a budapesti székhelyű egylet kere­teivel már nem tudta koordinálni az igényeket – így jött létre a nagyobb szakmai háttérrel és kapcsolatrendszerrel bíró szervezet 1908. december 27-én. A Magyar Országos Korcsolya Szövetség számos verseny szervezésével egyre magasabb színvonalra emelte a sportágat. Az első világháború után, 1926-ra elkészült az ötezer négyzetmétert meghaladó új pálya, amely otthont adott a budapesti jégkorong Eb-nek, és a kanadai válogatottat is vendégül láttuk 1936-ban. Ezekben az időkben Euró­pa második műjégpályája a Városligetben várta a polgárságot.

A Francsek Imre által tervezett csodás épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A Városliget és a Hősök tere az Andrássy út végén ideális terepet kínált a szovjet tüzérségnek, hiszen innen közvetlen irányzással is lőhették a belvárost. Az épület és közvetlen környéke, az Állatkert, az Iparcsarnok, a Vajdahunyadvár és maga a park is többször is gazdát cserélt, és a környék romhalmazzá vált. A helyreállítást ugyan hamar elkezdték, de eredeti szépségében csak a kétezres évektől csodálhatjuk újra a világ egyik legszebb környezetében lévő Műjégpályát.