Krónika
Világszerte milliárdokat keresnek a nyersanyagon
A Föld száraz vidékeit nézve értelmetlennek tűnik a felvetés, de a sivatagi homokteljesen alkalmatlan az ipari felhasználásra vagy a házak, üzemek felhúzására
A vásárolt mennyiségtől és a fajtától függően egy köbméter homok ára átlagosan négy- és nyolcezer forint környékén mozog – mondta lapunknak Kiss Vince. Az építőipari telephelyet üzemeltető cég vezetője saját tapasztalata alapján elárulta, az utóbbi években a felfutó építkezések és a gazdaság jobb teljesítménye okán egyre följebb kúsztak az árak – ami annyit is tesz, hogy a magánerejű építkezők ott spórolnak az alapanyagokkal, ahol tudnak. Mivel homok viszonylag sokfelé szabadon akad az országban, értelemszerűen egyszerűbb a folyópartról vagy a domboldalból illegálisan kilapátolni, mint fizetni érte. Kiss Vince ezzel kapcsolatban kifejtette, bevett módszer, hogy a tolvajok este vagy hajnalban dolgoznak, s jellemzően apró, egy-egy utánfutónyi, negyed-háromnegyed köbméternyi anyagot visznek el, hiszen ezzel lebukás esetén sem kockáztatnak túlzottan nagy büntetést.
Persze, Földünk térképére ránézve önként adódik a kérdés: miért beszél bárki is homokhiányról? A felelet egyszerű: a sivatagi homok túl finom, így legfeljebb a fotókon mutat remekül, de építkezésre, tisztításra, üveggyártásra, a fogkrémekbe vagy az okostelefonokhoz már másmilyen homok kell. Így fordulhat elő, hogy Szaúd-Arábia Ausztráliából hozatja ezt az anyagot, míg Kína bárhonnét, ahol elérhető. A legális kereskedelem világszinten idén meghaladhatja a harminckétmilliárd dollárt – míg az illegális a hárommilliárdot. Kiss Vince szerint idehaza olyan kétszázezer tonna tűnhet el kézen-közön, ami a gazdasági veszteségen túl természetpusztítással is jár. A homok elhordása ugyanis felborítja a helyi ökoszisztémát, leapasztja a talajvíz szintjét és megszünteti rengeteg állat és növény élőhelyét.
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatai szerint 2016-ban 3,32 millió köbméter homokot termeltek ki itthon a különböző vállalkozások. A teljes hazai, úgynevezett földtani vagyon 807,38 millió köbmétert tesz ki amelyből – elvileg – 578,12 milliót lehetne kitermelni. A szolgálatnál érdeklődésünkre elmondták, a statisztika akkor szokott jelentősen megugrani, ha sok autópálya vagy út épül. Hozzátették, emberi léptékkel mérve idehaza nem kell homokhiánytól tartani – bár az már más lapra tartozik, hogy mennyit szigorodnak a jövőben a természetvédelmi szabályok, amelyek megakaszthatják egy-egy új bánya létesítését.
Fontos közbeszúrni, bár tömegét tekintve jóval több homokot exportálunk, mint importálunk, a kereskedelmi értékek viszonylag alacsonyak, másfél milliárd forint körül járnak. Mi általában gyengébb minőségű, úgy hétszázezer tonnányit viszünk ki, mint amilyet behozunk – azaz hiába exportálunk 2011 óta egyre többet, volumenre messze több az import. w
Persze, Földünk térképére ránézve önként adódik a kérdés: miért beszél bárki is homokhiányról? A felelet egyszerű: a sivatagi homok túl finom, így legfeljebb a fotókon mutat remekül, de építkezésre, tisztításra, üveggyártásra, a fogkrémekbe vagy az okostelefonokhoz már másmilyen homok kell. Így fordulhat elő, hogy Szaúd-Arábia Ausztráliából hozatja ezt az anyagot, míg Kína bárhonnét, ahol elérhető. A legális kereskedelem világszinten idén meghaladhatja a harminckétmilliárd dollárt – míg az illegális a hárommilliárdot. Kiss Vince szerint idehaza olyan kétszázezer tonna tűnhet el kézen-közön, ami a gazdasági veszteségen túl természetpusztítással is jár. A homok elhordása ugyanis felborítja a helyi ökoszisztémát, leapasztja a talajvíz szintjét és megszünteti rengeteg állat és növény élőhelyét.
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatai szerint 2016-ban 3,32 millió köbméter homokot termeltek ki itthon a különböző vállalkozások. A teljes hazai, úgynevezett földtani vagyon 807,38 millió köbmétert tesz ki amelyből – elvileg – 578,12 milliót lehetne kitermelni. A szolgálatnál érdeklődésünkre elmondták, a statisztika akkor szokott jelentősen megugrani, ha sok autópálya vagy út épül. Hozzátették, emberi léptékkel mérve idehaza nem kell homokhiánytól tartani – bár az már más lapra tartozik, hogy mennyit szigorodnak a jövőben a természetvédelmi szabályok, amelyek megakaszthatják egy-egy új bánya létesítését.
Fontos közbeszúrni, bár tömegét tekintve jóval több homokot exportálunk, mint importálunk, a kereskedelmi értékek viszonylag alacsonyak, másfél milliárd forint körül járnak. Mi általában gyengébb minőségű, úgy hétszázezer tonnányit viszünk ki, mint amilyet behozunk – azaz hiába exportálunk 2011 óta egyre többet, volumenre messze több az import. w