Krónika
Világszerte drámaian csökken a vizes területek kiterjedése
„Közös összefogással a trendet sürgősen meg kell fordítanunk, hogy ezzel a vizes területek és saját magunk túlélését is biztosítsuk”
"A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti" - írják a természetvédők.
A ramsari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, 1971-ben, az iráni Ramsar városában ratifikálták. Több mint 170 ország hagyta jóvá és kötelezte el magát a vizes élőhelyek védelme mellett. Ezen országok - köztük Magyarország - képviselői október 21. és 29. között Dubajban tanácskoznak.
"Közös összefogással a trendet sürgősen meg kell fordítanunk, hogy ezzel a vizes területek és saját magunk túlélését is biztosítsuk" - mondta Martha Rojas Urrego, az egyezmény főtitkára.
A jelentés szerzőinek becslése szerint a vizes területek kiterjedése világszerte 12,1 millió négyzetkilométer. Ennek 32 százaléka Ázsiában, 27 százaléka Észak-Amerikában, 16 százaléka pedig Latin-Amerikában és a karibi térségben található. Ide tartoznak a tavak, a mocsaras vidékek, a partvidékek, a lagúnák, a mangroveerdők és a korallzátonyok.
Az európai vizes területek kiterjedése 35 százalékkal esett vissza csaknem fél évszázad alatt, így ma az összes terület 12,5 százalékát teszi ki. Afrikában 42 százalékkal csökkent a kiterjedésük. A legnagyobb veszteséget Latin-Amerikában regisztrálták: ott 59 százalékkal esett vissza a vizes területek kiterjedése.
Ugyanebben az időszakban az ember alkotta vizes területek - jórészt rizsföldek és víztározók - csaknem megduplázódtak, ezek a vizes területek 12 százalékát adják. A jelentés azonban kiemeli: ezek növekedése nem kompenzálja a természetes régiók eltűnését.
Közvetlen vagy közvetett módon gyakorlatilag ezek a régiók biztosítják az emberiség ivóvízkészletét. A világ fajainak 40 százaléka él vagy szaporodik ezeken a vidékeken, és több mint egymilliárd ember él vizes régióban, amely nemcsak táplálékot, hanem az orvosságokhoz szükséges genetikai forrásokat is biztosítja. Megakadályozzák az áradásokat, védik a partokat és szabályozzák a klímát - áll a jelentésben.
A vizes területeket a beépítésen túl a műtrágya növekvő használata is veszélyezteti. Alkalmazása az ENSZ becslései szerint az elmúlt tíz évben 25 százalékkal növekedett. Ezáltal a vizes területeken olyan gyorsan fejlődnek a fajidegen növények, hogy elveszik az oxigént más növények és állatok elől - írják a szakértők.
Az egyre több helyen alkalmazott duzzasztógátak megváltoztatják a folyók eredeti vízháztartását. Ráadásul a szennyvizek 80 százaléka nem megfelelően szűrve érkezik a vizes területekre.