Krónika
Véget ért a fémtolvajok aranykora
Az iparági kereskedelemről szóló törvény szigorítása miatt csökkent a lopások száma, valamint százmilliókkal a károk összege
A fémlopások által okozott káresetek számának csökkentése és az ebből fakadó költségek enyhítése érdekében 2013 novemberében a fémkereskedelemmel kapcsolatos korábbi szabályozást felváltotta a fémkereskedelemről szóló törvény, valamint a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendelet – idézte fel közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A lopások visszaszorítása mellett a szabályozás kiemelt célja volt a kulturális javak védelme, az illegális fémkereskedelem felszámolása és a közszolgáltatók kárának csökkentése.
Az intézkedés remekül bevált a gyakorlatban. A közszolgáltatók négy esztendeje még kettőezer-százövennégy káresetet regisztráltak, ez a szám azonban 2013-tól jelentősen csökkent, olyannyira, hogy tavaly az összes közszolgáltató által regisztrált káreset száma már csak százkilencvenöt volt. A fémlopásokból eredő károkozáson kívül a helyreállítás költségei is jelentősen visszaestek, hétszázhuszonhárommillió forintról 77,7 millió forintra, azaz megközelítőleg a tizedükre csökkentek.
A MÁV adatai szerint a tavalyi és a tavalyelőtti eredménynél is kedvezőbb a fémtörvény hatása, az idei első háromnegyed évben a vasútvonalakon csupán huszonöt fém- és kábellopást, illetve rongálást regisztráltak szemben a korábbi két évben tapasztalt körülbelül ötven-ötven eset után – közölte a tárca. Egyben emlékeztettek arra, hogy a szabályozás bevezetése előtt, 2013-ban még több mint háromszáz, azelőtt pedig évente több mint ötszáz volt a kábellopások, rongálások száma. A három éve bevezetett szabályozás eredményeként a korábbi esetek kevesebb mint tizedére sikerült visszaszorítani az ilyen típusú bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát, fennakadásokat, késéseket, valamint jelentős anyagi károkat okoznak – hangsúlyozta a közlemény.
Az intézkedés remekül bevált a gyakorlatban. A közszolgáltatók négy esztendeje még kettőezer-százövennégy káresetet regisztráltak, ez a szám azonban 2013-tól jelentősen csökkent, olyannyira, hogy tavaly az összes közszolgáltató által regisztrált káreset száma már csak százkilencvenöt volt. A fémlopásokból eredő károkozáson kívül a helyreállítás költségei is jelentősen visszaestek, hétszázhuszonhárommillió forintról 77,7 millió forintra, azaz megközelítőleg a tizedükre csökkentek.
A MÁV adatai szerint a tavalyi és a tavalyelőtti eredménynél is kedvezőbb a fémtörvény hatása, az idei első háromnegyed évben a vasútvonalakon csupán huszonöt fém- és kábellopást, illetve rongálást regisztráltak szemben a korábbi két évben tapasztalt körülbelül ötven-ötven eset után – közölte a tárca. Egyben emlékeztettek arra, hogy a szabályozás bevezetése előtt, 2013-ban még több mint háromszáz, azelőtt pedig évente több mint ötszáz volt a kábellopások, rongálások száma. A három éve bevezetett szabályozás eredményeként a korábbi esetek kevesebb mint tizedére sikerült visszaszorítani az ilyen típusú bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát, fennakadásokat, késéseket, valamint jelentős anyagi károkat okoznak – hangsúlyozta a közlemény.