Krónika

Véget ért a Tudomány Világfóruma

Magasabb szinten kell gondolkodnunk a globális kihívásokról, a klímaváltozás okozta veszélyekről Áder János államfő szerint

A klímaváltozás kérdésében a tudomány felelőssége, hogy olyan hangon szóljon, amire felfigyelünk, s ha szükséges, vészjelzéseket adjon, és megoldási javaslatokat tárjon a világ elé – mondta szombaton a Parlamentben Áder János köztársasági elnök a Tudomány Világfóruma plenáris ülésén ahol megbeszélték, hogyan lehetne a brüsszeli központi támogatási forrásokat kiterjeszteni.

Ha sikerül magasabb szinten gondolkodni a globális kihívásokat jelentő változásokról, akkor esélyünk lehet arra, hogy kellő összefogással orvosolni tudjuk őket – mondta Áder János a Tudomány Világfóruma (WSF) plenáris ülésének megnyitóján szombaton, a Parlamentben.

A köztársasági elnök kiemelte, a klímaváltozás kérdésében a tudomány felelőssége, hogy olyan hangon szóljon, amire felfigyel a világ, ha szükséges, vészjelzéseket adjon, és megoldási javaslatokat tárjon a világ elé. Úgy fogalmazott: „Az önök felelőssége, hogy a tudomány eszközeivel feltárják a problémákat, figyelmeztessenek a veszélyekre, és megoldási javaslatokat dolgozzanak ki azok elhárítására.” Aláhúzta, a politikusok felelőssége pedig az, hogy kellő figyelmet fordítsanak a tudomány támogatására, odafigyeljenek a tudósok szavára, és idejekorán segítsék elő a gondok társadalmi szintű orvoslását.

Hozzátette, a politikusoknak abban jut kulcsszerep, hogy érvényt szerezzenek az igazságnak.

A világ előtt álló kihívásokra csak a tudomány, a társadalom és a kormányzatok közötti együttműködéssel lehet megoldásokat találni – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A WSF tegnapi záróülésén a fórum zárónyilatkozatát ismertetve arról beszélt, a világ egyre inkább felismeri a tudomány fontosságát, de a tudós közösségnek is erősítenie kell a hangját, és nagyobb erőt kell kifejtenie, hogy a tudományos tényekre, azok következményeire felhívja a döntéshozók figyelmét.

Utalt rá, a budapesti fórumon arról is értekeztek, hogyan lehetne a központi brüsszeli tudománytámogatási forrásokat kiterjeszteni és Kelet-Euró­pa részvételét ebben jobban biztosítani. Az Akadémia honlapján olvasható összegzés szerint a küldöttek által elfogadott zárónyilatkozat hat pontban foglalja össze a döntéshozók és a tudományos közösség számára megfogalmazott ajánlásokat. A kiemelt pontok közé a fenntartható fejlődés új útjai, a klímamegállapodás, a katasztrófák kockázatainak csökkentése, a tudomány hatása a politikára, a fejlődő világ támogatása és a kiegyensúlyozott tudományos befektetések került. Az idei budapesti WSF-en száznál is több országból nagyjából nyolcszáz kutató, politikai döntéshozó, civil szakértő és tudományos újságíró vett részt.