Védjük a madarakat és élőhelyüket!

Napjainkban már a vadgerle is a szélsőségesen veszélyeztetett fajok közé tartozik Nyugat-Európában, ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság eltüntette az élőhelyét. A fecskeállománynak pedig több mint a fele eltűnt hazánkból. Jelenleg évente egymillió ilyen madár hiányzik az országból, ami azért probléma, mert egyetlen fecske márciustól szep­temberig jelentős mennyiségű rovart, szúnyogot pusztít el – magyarázta lapunknak Orbán Zoltán,

a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Márpedig, ha a madarak nem tudják elvégezni ezt a feladatot, akkor a mesterséges rovarirtás veszi át a helyüket, ez pedig, a tévhitekkel ellentétben, nemcsak a kártevőket, de a hasznos, beporzó rovarokat is elpusztítja, sőt a kiszórt mérgek az emberre is veszélyesek lehetnek. A madarak védelme önmagában nem elég, élőhelyüket és a komplex ökológiai rendszert kell megőrizni – tette hozzá a szóvivő.

A gyors klímaváltozás miatt hazánkban elpusztulhatnak a nem őshonos fenyők, de a bükk és a tujafélék is veszélyben vannak. Mindez kihívás elé állítja az erdészeket, hiszen olyan új fajokat kell betelepíteniük, amelyek bírják az egyre inkább mediterránba forduló klímát. A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig nyáron is tart. A tavasz és a kora nyár más állatok számára is fontos szaporodási, míg a növények számára döntő virágzási időszak. Habár ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal, mára gyakorlattá vált, hogy az önkormányzatok is ilyenkor végeznek bokor- és fakivágást. A fás szárú növényzet kivágása sokszor indokolt lehet, ám ezt célszerű őszre vagy télre időzíteni – hangsúlyozta Orbán Zoltán.

Az év állatainak parádéja lesz a Jókai-kertben

Szombaton délelőtt tíz órai kezdettel rendezik meg Budapesten, a Jókai-kertben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében a madarak és fák napját, valamint az Év Fajai Fesztivált. A látogatók többek közt megismerhetik az év madarát (vándorsólyom), az év hüllőjét (elevenszülő gyík), az év rovarát (óriás szitakötő), az év halát (balin) és az év emlősét (nyugati földikutya) is. Ezen kívül bemutatják az úgynevezett „fakopp” favizsgáló módszert.