Krónika

Változóban társkeresési szokásaink

Tévhitnek bizonyult az a korábbi feltevés, hogy az emberek igénytelenebbé válhatnak az interneten történő ismerkedés miatt

Egy felmérés szerint az internet térnyerése fordítva hatott a társkeresési szokásokra, a nagyobb „választék” ellenére egyre kevesebbet várunk a leendő párunktól. Valóban minden az interneten zajlik-e, és komolyan vesszük-e annyira a társkeresést, mint amikor még a fiatalok is házassághirdetéseket adtak fel? Mennyit számít a kölcsönös tisztelet? Többet mint gondolnánk.

Rengeteget változtak, főleg az utóbbi tíz-tizenöt évben a társkeresési szokások, számos meglevő és új eszköz, internetes felület segíti a klasszikus értelemben vett párra találást. A múlt században még házassági hirdetéseket adtak fel a fiatalok, és az ezekkel való visszaélés sem ugyanazt jelentette, mint napjainkban. Évtizedekig működtek, és elvétve még ma is megtalálhatók a nyomtatott lapokban a jeligés társkereső hirdetések. Ahogyan a nevében is benne van, a hirdetőt az általa megadott jeligére érkezett levelek várták, amiket átvehetett a szerkesztőségben. Ma is előfordul még, főleg középkorúak, idősebbek ismerkednek így, persze már telefonon, sms-ben is felvehetjük a kapcsolatot, a hirdetőújságokban néhány évvel ezelőtt pedig még barátot, levelezőtársat is lehetett hasonló módon találni.

Hazánkban a kilencvenes években – elsősorban Budapesten – teret nyertek a társközvetítéssel foglalkozó irodák, ahol korcsoport szerinti bontásban lehetett a kinyomtatott adatlapokat végignézni. Akik akkoriban regisztráltak a maiakhoz képest jóval kezdetlegesebb internetes társkeresőben, azokról azt mondták, hogy a való életben nem találnak párt. Ez viszont mára tévhitnek bizonyult, időbeosztásunk, szokásaink annyit változtak, hogy ma már sokat veszíthet az, aki meg sem próbál a világhálón ismerkedni. Ehhez ma már nem feltétlenül kell számítógép, mivel megjelentek a mobiltelefonos alkalmazások is.

A hagyományos módszerekkel dolgozó szolgáltató, a Duals Társkereső Iroda például az internet korában is változatlanul működik. Bús Tímea irodavezető szerint hiába a változó szokások, azok, akik megbízható, „leinformálható jelölteket” keresnek, továbbra is az erre a célra szakosodott irodában teszik, ahol személyes tanácsadással, programok szervezésével segítik számukra az ismerkedést. „Célcsoportunk elsősorban a harminc és ötvenöt év közötti korosztályból kerül ki, de huszonöt körüliek is eljönnek már hozzánk, felső korhatárt egyáltalán nem szabtunk. Gyakori tévhit, hogy ezt a típusú társkeresést a nők részesítik előnyben, mi úgy tapasztaljuk, hogy egyre több férfi keresi szolgáltatásainkat” – mondta lapunknak Bús Tímea. Érdekes összevetés, hogy az online térben – a klasszikus társkereső oldalakat látogatók szerint – már ötvenöt-hatvan százalékos aránnyal a férfiak vannak többségben.

„Sokszor épp azért keresnek meg bennünket, hogy válogatott és egymás iránt nyitott közegben ismerkedhessenek. Ilyenkor teljesen más benyomások keletkeznek, mintha csak egy adatlap alapján kellene dönteni egy-egy találkozásról. Arról nem is beszélve, hogy van, akinek éppen ez a szituáció kényelmesebb az ismerkedésre. Ennek érdekében kisebb és nagyobb programokat szervezünk, így mindenki talál olyan témát – színház, bowling, túrázás, vitorlázás –, amelyhez szívesen csatlakozik” – tette hozzá Bús Tímea. A szűrt választék az irodák előnye és hátránya is lehet. Persze többe kerül, mint az egy- vagy háromhavi előfizetés valamilyen internetes oldalon, emellett a szervezett programoknak is van költségük. Vannak persze olyanok, akik csak utóbbiakkal foglalkoznak, ezek az úgynevezett rapidrandik, amelyeket – a légkört oldva – gyakran szerveznek közös tevékenység, érdeklődés köré. Mivel egyszeri alkalmak, nincsenek az előfizetési vagy tagsági díjért nyújtott elvárások, az egymásnak szimpatikus jelöltek pedig később, kettesben is találkozhatnak. Ugyanakkor kevés az ilyen alkalom, és a helyek is hamar betelnek.

Még nincs elegendő visszajelzés, de a technika biztosít lehetőséget azoknak is, akik feladták az aktív keresgélést. Számukra készült egy tulajdonképpen passzív társkereső, amely egész egyszerűen jelez, ha olyasvalaki van a közvetlen közelünkben, akit keresünk, és mi is megfelelünk az ő igényeinek. És bár valóban sok a lehetőség a párkeresésre, az idei házasság hetében közzétett adatok pontosan a fenti felmérés ellenkezőjét mutatják: az utóbbi időben egyre többen kötöttek házasságot, függetlenül attól, hogy a párok hol és milyen körülmények között találtak egymásra.