Űrvitorlásokkal fedezhetjük fel az Alfa Centaurit

A hozzánk legközelebb eső csillagrendszer, az Alfa Centauri 4,3 fényévre található, s mai tudásunk szerint egy lakható bolygó is akad ott – magyarázta lapunknak Szabó Róbert csillagász. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa elmondta, a több mint négy fényév óriási távolság, s a mai rakétatechnikával rendkívül sok időt venne igénybe az odaút – s akkor még nem is beszéltünk arról, hogy miként tudnánk onnét használható jeleket visszaküldeni a Földre.

Áthidaló megoldásként szakmai körökben már korábban felvetődött, hogy egészen apró, iPhone
vagy bélyeg méretű műholdakat kell indítani, melyek elé egy, leginkább vitorlára emlékeztető szerkezetet csatlakoztatnak – hangsúlyozta Szabó Róbert. A mozgáshoz szükséges „szelet” lézerimpulzusok helyettesítenék – a számítások szerint így a fénysebesség tizedét, azaz másodpercenként harmincezer kilométert is el lehet érni. Ez már tekintélyes mutató, s az amúgy évszázados utazást pár évtizedre tudjuk csökkenteni – fogalmazott.

Beszélt arról is, ha a műholdakat például hármasával és mondjuk havonta indítják, akkor lassan de biztosan egy rendkívül stabil kommunikációs lánc – szakszóval relérendszer – jönne létre, amely még azt is elviseli, ha egy-egy eleme bármi okból kiesik. Ez azért lehet különösen előnyös, mert így csekély rádiófrekvenciás teljesítménnyel legyőzhető az irdatlan távolság. Forradalmi lehetőség lenne bepillantani az Alfa Centauri rendszerében lévő – jó eséllyel lakható – kőzetbolygó légkörébe – mondta a csillagász. Hozzátette, azzal, ha látnánk a felhőzetet, esetleg a tengereket, a felszíni formákat vagy a növényzetet rengeteg, ma még megválaszolatlan tudományos kérdésünkre kaphatnánk feleletet.