Krónika
Űrbe vágyott a kíváncsi ember
Ma, a Jurij Gagarin űrutazásához köthető világnapon nemcsak a hatalmas hírnévre szert tettasztronautákra, hanem megannyi kiváló tudósra is emlékezünk
A világűrbe jutást a 19–20. század fordulóján kezdték megalapozni. Ekkor Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós kidolgozta a rakéták működési elvét, hogy aztán Robert Goddard Amerikában 1926. március 16-án sikerrel indítsa el a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját. Németország a második világháború során hatalmas eredményeket ért el az ilyen rakéták fejlesztésében. A háborút követően a német rakétafejlesztő mérnökök egy csoportja Amerikába került, míg egy másik csoportot a Szovjetunió ejtett hadifogságba. Ők voltak a két ország nagyméretű katonai rakétafejlesztési programjainak atyjai.
Az oroszok 1957. október 4-én Föld körüli pályára állították a Szputnyik–1 műholdat, a világ első űreszközét, majd elindult a Szputnyik–2, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. Az Egyesült Államok válaszolni akart a kihívásra, és ez 1958. január 31-én sikerült az Explorer–1 felbocsátásával.
A világ belépett az űrkorszakba, és mindkét nagyhatalom az ember űrbe juttatását tűzte ki célul. A versengés végén, 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin végrehajtotta az első űrrepülést, és száznyolc perc alatt egyszer kerülte meg a Földet. Ez a dátum lett később az űrhajózás világnapja. Gagarin repülését hidegháborús vereségként élték meg az Egyesült Államokban, ezért John F. Kennedy elnök meghirdette az Apollo-programot.
A Hold elérése bonyolult műveleteket és jobb űrhajókat kívánt, ezért a két nagyhatalom újabb űrprogramokat indított. Végül 1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-program keretében holdkompjával leszállt a Holdra. Az első űrállomás az 1971. április 19-én pályára állt szovjet Szaljut–1 volt. Egy ilyen űrállomás fogadta 1980-ban az egyetlen magyar űrhajóst, Farkas Bertalant is.
Az Apollo–11-programban Neil Armstrong és Edwin Aldrin jutott el a Holdra (Fotó: NASA)
Az első űrrepülőgép, a Columbia fellövésére 1981. április 12-én került sor, s a leghíresebb űreszköz, a Discovery űrrepülőgép által pályára állított Hubble űrtávcső volt. Az űrrepülőgép azonban nem bizonyult sikeres konstrukciónak, két óriási katasztrófa árnyékolta be működését: 1986. január 28-án a Challenger űrrepülőgép semmisült meg, és mind a hét űrhajósa életét vesztette, majd 2003. február 1-jén visszatérés közben lezuhant a Columbia űrrepülőgép, kioltva újabb hét űrhajós életét.
Az űrrepülések sok évtizede alatt csak államok lőttek fel űrhajókat. Aztán a kaliforniai Scaled Composites cég elkészítette a Space- ShipOne nevű magánűrhajót, amellyel 2004. június 21-én teljesítette a száz kilométeres magasság elérését, azaz „űrugrást” hajtott végre.
Ted Branson brit üzletember ezután űrturistákat feljuttató vállalkozás alapjait fektette le, és megkezdődött az üzleti célú űrhajó, a SpaceShipTwo kifejlesztése.
Új szondát indít hamarosan a NASA
Április 16-án indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA. A programban a Magyar Tudományos Akadémia csillagászai is részt vesznek. Az egész égboltot vizsgálják majd azért, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjanak. A TESS várhatóan legalább háromezer Naprendszeren kívüli bolygót fog felfedezni kétévesre tervezett működése során. Ezek között a remények szerint több olyan is lesz, amely méretét és tömegét tekintve a Földhöz hasonlít, és akár élet is kialakulhatott rajta.
(PS)
Megnyílhat az első kozmikus szálloda
Az űrturizmus már odáig fejlődött, hogy az Orion Span vállalat azt tervezi, 2021-ben megnyitja a világ első űrhoteljét. A tizenkét napos űrnyaralás 9,5 millió dollárba, azaz csaknem két és fél milliárd forintba fog kerülni. Az első vendégek 2022-ben költözhetnek be a Aurora Stationre. Az északi fényről (aurora borealis) elnevezett állomás fedélzetén maximum hat ember tartózkodhat, és körülbelül kilencven perc alatt kerülheti majd meg a Földet, így az utazók egy nap alatt tizenhat napfelkeltét láthatnak majd. Az utazás előtt a jelentkezőknek három hónapos képzésen kell részt venniük.
(PS)
Látott-e Aldrin idegen lényeket?
A másodikként Holdra szállt legendás űrhajós, Edwin „Buzz” Aldrin az 1969-es Apollo–11 űrexpedícióról visszatérve azt állította, hogy idegen lényeket, ufókat látott a Holdon. Ezt követően több társa is hasonló tapasztalatokról számolt be. Most az Albanyban lévő Bioakusztikai Biológiai Intézetben a legmodernebb berendezésekkel vizsgálták meg a kijelentéseket. Elemezték az űrhajósok hangmintáit, miközben az ufókkal való találkozásaikról beszéltek, és arra a következtetésre jutottak, hogy az űrhajósok akkori beszámolóikban teljesen meg voltak győződve arról: az idegenek valódiak.
(PS)