Krónika
Újraindul a lúgos orvos ügye
A Kúria szerint a másodfokon eljáró táblabíróság a munkát nem vitte következetesen végig
Ma kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán a lúgos támadás ügyében indult megismételt másodfokú eljárás.
A vád szerint B. Krisztián, az Irgalmasrendi Kórház volt igazgató főorvosa 2013 tavaszán maszkban behatolt volt barátnője otthonába, a nőt megkötözte, injekcióval elaltatta, és lúgot öntött nemi szervére.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, a Fővárosi Ítélőtábla azonban márciusban súlyosbította az ítéletet, és életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat. B. Krisztiánt ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. A megvádolt orvos az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. A másodfokú határozat ellen az ügyészség további súlyosbításért, a védelem pedig az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett a Kúriához, amely júniusban új eljárásra utasította a Fővárosi Ítélőtáblát.
A Kúria szerint a másodfokon eljáró táblabíróság terjedelmes bizonyítást folytatott le, és helyesen járt el, amikor az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást kiegészítette, pontosította, azonban ezt a munkát nem vitte következetesen végig, odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető. Ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása, ahol ezeket a hiányosságokat ki lehet küszöbölni. A Kúria iránymutatásokat is adott az ítélőtáblának, hogy mit kell elvégeznie a tárgyalás során. Például szembesítenie kell a sértettet és a vádlottat, és fel kell tárni a szemtanúk elmondásaiban rejlő ellentmondásokat.
Gál András, a sértett Renner Erika jogi képviselője lapunknak elmondta: terjedelmes beadványt készítettek és juttattak el a táblabíróságra, amelyben összefoglalták azokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság eddig értékelt, és azokat is, amelyeket nem. Emellett több bizonyítási indítványt is tesznek a tárgyaláson. Az ügyvéd ugyanakkor nem tartja indokoltnak a sértett és az előzetes letartóztatásban lévő vádlott szembesítését. Egyrészt azért nem, mert szerinte alapelv, hogy sértettet és vádlottat nem szembesítünk, másrészt a kettejük elmondása között nincs ellentmondás, amely szükségessé tenné ezt az eljárási cselekményt. Ezzel együtt vállaljuk a szembesítést, és védencem minden kérdésre válaszolni fog, éppen azért, hogy más áldozatoknak is példát mutasson – hangsúlyozta Gál András.
A vád szerint B. Krisztián, az Irgalmasrendi Kórház volt igazgató főorvosa 2013 tavaszán maszkban behatolt volt barátnője otthonába, a nőt megkötözte, injekcióval elaltatta, és lúgot öntött nemi szervére.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, a Fővárosi Ítélőtábla azonban márciusban súlyosbította az ítéletet, és életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat. B. Krisztiánt ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. A megvádolt orvos az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. A másodfokú határozat ellen az ügyészség további súlyosbításért, a védelem pedig az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett a Kúriához, amely júniusban új eljárásra utasította a Fővárosi Ítélőtáblát.
A Kúria szerint a másodfokon eljáró táblabíróság terjedelmes bizonyítást folytatott le, és helyesen járt el, amikor az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást kiegészítette, pontosította, azonban ezt a munkát nem vitte következetesen végig, odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető. Ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása, ahol ezeket a hiányosságokat ki lehet küszöbölni. A Kúria iránymutatásokat is adott az ítélőtáblának, hogy mit kell elvégeznie a tárgyalás során. Például szembesítenie kell a sértettet és a vádlottat, és fel kell tárni a szemtanúk elmondásaiban rejlő ellentmondásokat.
Gál András, a sértett Renner Erika jogi képviselője lapunknak elmondta: terjedelmes beadványt készítettek és juttattak el a táblabíróságra, amelyben összefoglalták azokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság eddig értékelt, és azokat is, amelyeket nem. Emellett több bizonyítási indítványt is tesznek a tárgyaláson. Az ügyvéd ugyanakkor nem tartja indokoltnak a sértett és az előzetes letartóztatásban lévő vádlott szembesítését. Egyrészt azért nem, mert szerinte alapelv, hogy sértettet és vádlottat nem szembesítünk, másrészt a kettejük elmondása között nincs ellentmondás, amely szükségessé tenné ezt az eljárási cselekményt. Ezzel együtt vállaljuk a szembesítést, és védencem minden kérdésre válaszolni fog, éppen azért, hogy más áldozatoknak is példát mutasson – hangsúlyozta Gál András.