Új laboratóriumi technológia segíthet az élővilág diverzitásának megmentésében

A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás.

John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew's Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. 

A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot nem lehet a megszokott módon tárolni.

A Nature Plant folyóiratban közölt tanulmány szerint a növényfajok 36 százaléka esik ebbe a kategóriába, ebből 33 százalékot tesznek ki a fák és 10 százalékot a gyógynövények. 

"Nem minden növény szárított magja tárolható fagyasztóban, a többi növényhez hasonlóan. Például a tölgyeknek és a gesztenyének olyan érzékeny magja van, hogy ha ezt kiszárítjuk, el is pusztul a növény - mutatott rá Daniel Ballesteros, a Millennium Magbank krioprezervációs (fagyasztva tárolt) rendszerének munkatársa.

A mélyhűtéses megőrzés során kiemelik a növény embrióját a magból, majd folyékony nitrogénben hűtik le nagyon alacsony hőmérsékletre. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan fákat is, mint a tölgy, megőrizzék a jövő számára.

A kutatók szerint azonban további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a hagyományos magbankok mellett tökéletesítsék az új mélyhűtéses technológiát, és kialakítsák a megfelelő létesítményeket tároláshoz. 

A Millennium Magbank jelenleg mintegy 40 ezer vadon élő növényfajt tárol szárítva, mínusz 20 Celsius fokon.

Egy ENSZ jelentés szerint gyógyul a Földet védő ózonréteg, amelyet korábban súlyosan károsítottak az aeroszolos spray-k és hűtőgázok.

Az Földet körülvevő ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. A tudósok világszerte megkongatták a vészharangot, hogy felhívják a figyelmet egyes vegyi anyagok ózonkárosító hatására. Ennek eredményeként az északi félteke fölötti égbolton 2030-ra teljesen helyreállhat az ózonréteg, az Antarktisz fölül pedig 2060-ra szintén eltűnhet az ózonlyuk. A déli félteke fölötti ózonréteg a század közepére gyógyulhat be - hangzott el hétfőn egy quitói konferencián. 

Az ENSZ jelentését társelnökként jegyző Paul Newman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető Föld-tudósa hangsúlyozta: ha tovább folytatódott volna az ózont károsító anyagok légkörbe jutása, annak komoly következményei lettek volna, de ezt sikerült megállítani.

A földi légkör felső rétegében az ózonpajzs védi a bolygót az ultraibolya-sugárzástól, amely számos problémát okoz, bőrrákot vált ki és károsítja a terményeket.

Az ózonréteget az ember által előállított klór-fluór-karbon (CFC) vegyületek pusztítják. A világ országai 1987-ben, a montreali jegyzőkönyvben foglalt egyezményben állapodtak meg arról, hogy kivonják ezeket a káros anyagokat az ipari termelésből és mással helyettesítik őket. Az egyezmény hatását négyévenként vizsgálják fölül egy konferencián, amelyet ezúttal Equadorban rendeztek meg.

Az ózonréteg károsodása a kilencvenes években ért a tetőfokára, amikor a teljes ózonpajzs 10 százaléka eltűnt. 2000 óta azonban évtizedenként 1-3 százalékkal ismét gyarapodik - közölte Newman.

Idén a Déli-sark fölött csaknem 25 millió négyzetkilométernyi ózonlyuk tátongott, ám 2006-ban ez a lyuk még majdnem 30 millió négyzetkilométeres volt. A lyuk szeptemberben és októberben tágul a legnagyobbra, és december végén tűnik el egészen az északi féltekén beköszöntő tavaszig.

Az ózonréteg, amelyet három oxigénatomból álló instabil, színtelen molekulák alkotnak, a Föld felszíne fölött tíz kilométerrel kezdődik és majdnem 40 kilométeres magasságig húzódik. Mint Newman megjegyezte: ha semmit sem tettek volna az ózonréteg elvékonyodása ellen, akkor 2065-re a réteg kétharmada elpusztult volna.

Brian Toon, a Coloradói Egyetem tudósa azonban figyelmeztetett arra, hogy az ózonréteg javulása még nem teljes sikertörténet: szerinte még csak ahhoz a ponthoz érünk el, ahonnan a gyógyulás elkezdődhet.

A jelentés kiemelte, hogy Kelet-Ázsiában 2012 óta a betiltott klór-fluór-karbon-kibocsátás növekedését mérik, bár a kibocsátó országot vagy országokat egyelőre nem sikerült azonosítani. Közben a CFC vegyületeket helyettesítő anyagokat is le kell cserélni, mert azok a globális felmelegedést fokozzák. 

Newman szerint 2060 előtt nem lehet teljes sikerről beszámolni, mint mondta: "azt majd legfeljebb az unokáink tehetik meg"