Krónika

Tudományosan a magyar vizekről

A Balaton olykor igen szeszélyes időjárását alapvetően az határozza meg, hogy három fő éghajlati öv találkozásánál fekszik

Csak a szuperszámítógépes kapacitás korlátozza azt, hogy mennyire részletes meteorológiai és a hidrológiai modelleket tudunk alkalmazni a Balaton sajátos légköri cirkulációjának és vízmozgásának jellemzésére – hangzott el az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Víztudományi Program első eredményeit bemutató konferencián.

Elengedhetetlen, hogy új fejezetet nyissunk a magyar víztudományi kutatásban – hangoztatta pénteken Budapesten Lovász László. Az MTA elnöke a magyar tudomány ünnepe nevű rendezvénysorozat részeként mutatta be a szakági program első eredményeit. A szakember kiemelte, hogy a projekt régi adósságot törleszt az oktatás és a kutatás fellendítésével, s a kapott eredmények egyúttal társadalmi jelentőséggel is bírnak. Mint kifejtette, minderre azért van szükség, mert a klímaváltozás következményeként annyi már bizonyosan látható, hogy gyermekeink, unokáink egy szárazabb, ugyanakkor szélsőségesebb időjárású országban nőnek majd fel. A víz pedig – ideértve légköri, földfelszíni és felszín alatti megjelenését – a klímaváltozás legfontosabb közvetítője és indikátora. A program azt példázza, miként lehet nagy rendszerek működését számos tudományterületen dolgozó kutatók bevonásával elemezni – hangoztatta Lovász László. Utalt arra is, az MTA a legfontosabb társadalmi problémák megoldása érdekében dolgozik. Hozzátette, mivel folyóink vízgyűjtő területei jelentős részben a határokon túl találhatók, különös jelentőséget kap a vízügyi együttműködés a Kárpát-medence más országaival. A Balaton időjárását alapvetően meghatározza, hogy három fő éghajlati öv találkozásánál fekszik – keletről a kontinentális, nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán területekre jellemző viszonyok fejtik ki hatásukat a tó közelében.

Bozó László, az MTA rendes tagja, Horváth Ákos kandidátus és Nagy Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa kutatásaikkal olyan nagy tér- és időbeli felbontású számítógépes modelleket hoztak létre, amelyek a balatoni légkör finomszerkezetét is képesek leírni. Ilyen jelenségek a tó feletti és a parti szél napi változásai, a természetes szélcsatornák kialakulása vagy a felhőzet, illetve a csapadék. Előadásukban a szakemberek kifejtették, hogy míg a vízkészletváltozás lassúsága miatt a napi átlagvízszint a tóban egyenletes, a szél keltette gyors mozgásban és az ebből következő szintingadozásban jelentős területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg. A kutatók adatai a parti infrastruktúra fejlesztésekor is felhasználhatók. A találkozón szó volt a Balaton vízminőségéről is, amelyet jelenleg a túlzott mértékben elszaporodó algák károsítanak a legnagyobb mértékben.