Krónika
Tudománnyal akarják legyőzni a poloskákat
Csapdákkal, parazitákkal igykeznek a mindent ellepő kártevők egyedszámát jelentősen csökkenteni
A két új, emberre amúgy nem veszélyes, poloskafaj, a vándor- és a márványospoloska elterjedése jelentős károkozással jár. A tápnövényekben kárt tevő rovarok lévén ugyanis valósággal ellepik a mezőgazdasági területeket, kiskerteket, márpedig a poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök. Ugyanakkor nem lebecsülendő a közvetett károkozás sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, ráadásul természetes ellenségeik jelenleg még nem ismertek, ezért csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket lehet alkalmazni ellenük. Márpedig fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak.
Most a tudomány is harcba száll ellenük. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt és igyekeznek kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert így értékesebb növények közé olyan, kevésbé értékes növényeket ültethetünk, amelyek át tudják csábítani a poloskákat. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, hogy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki, amellyel a poloskák egyedszáma jelentősen visszaszorítható. A kutatás az európai uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásával folyik és úgy tervezik, hogy 2020 végére elkészül a prototípus.
Ugyanakkor a kutatók a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit is próbálják feltárni, mivel ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. Mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelniük, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Így ha enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, s mindez nehezíti az eredmények értékelését.
Most a tudomány is harcba száll ellenük. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt és igyekeznek kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert így értékesebb növények közé olyan, kevésbé értékes növényeket ültethetünk, amelyek át tudják csábítani a poloskákat. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, hogy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki, amellyel a poloskák egyedszáma jelentősen visszaszorítható. A kutatás az európai uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásával folyik és úgy tervezik, hogy 2020 végére elkészül a prototípus.
Ugyanakkor a kutatók a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit is próbálják feltárni, mivel ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. Mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelniük, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Így ha enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, s mindez nehezíti az eredmények értékelését.