Krónika

Több mint száz éve fényképen is lehet üzenetet küldeni

Más nemzetek fiai mellett Akin Károlyt is a képes levelezőlap feltalálói között tartják számon

Akin Károly, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja jeles fizikus volt és a Neue Wiener Tag­blattban 1898. január 8-án megjelent írás alapján mások mellett őt tartják a képes levelezőlap feltalálójának. Ám mivel nem talált anyagi támogatót ötlete kivitelezéséhez, százhuszonöt évvel ezelőtt, 1893. október 31-én öngyilkos lett.

levelezőlap 20181102
A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot ábrázoló 19. századi anziksz (Fotó: MH)

Nem lehet egyértelmű feleletet adni arra, hogy ki volt a képes levelezőlap feltalálója – mondta lapunknak Kőszegfalviné Pajor Klára. A Képeslevelezőlap-gyűjtők Országos Egyesületének elnöke felidézte, az általánosan elfogadott nézetek szerint az első ilyen küldemény egy sast ábrázol és Szerbiában adták postára 1896-ban. Ám az, hogy ott került forgalomba, nem egyenértékű azzal, hogy ott is ötlötte ki valaki – hangsúlyozta az elnök asszony. Hozzátette, szinte nincs olyan állam, amely ne vindikálná magának az elsőség jogát, de a pontos sorrendet ma már nagyon nehéz, ha nem lehetetlen megállapítani.

A korábban végzett kutatások arra jutottak, hogy August Schwartz oldenburgi porosz könyvkereskedő volt az első. Ő 1870. július 16-án a postai levelezőlap címzési oldalának bal felső sarkába nyomatott egy rajzot, amely egy ágyú mögött álló tüzért ábrázolt. Franciaországban pedig 1870. szeptember 18-án jelent meg egy képeslap, melynek közepén a címerpajzsban a „szabadság, egyenlőség, testvériség” mottó szerepelt és 1872-ben a nürnbergi Franz Rorich rézmetsző készített először olyan lapokat – korabeli kifejezéssel anzikszokat –, amelynek az egész hátoldalát kép borította.

Természetesen mi, magyarok is bejelentkeztünk az elsőbbségért – mondta lapunknak Nagy Zsolt gyűjtő. Ő az 1830-ban született Akin Károlyt említette, akiről azon túl, hogy jeles fizikus volt és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nem sok adatot ismerünk. Őt egyébként a Neue Wiener Tag­blattban 1898. január 8-án megjelent írás alapján tartják a képes levelezőlap feltalálójának. A jeles férfiú – mivel nem talált anyagi támogatót ötlete kivitelezéséhez – százhuszonöt évvel ezelőtt, 1893. október 31-én öngyilkos lett.

Nagy Zsolt szerint ugyan korántsem biztos, hogy efölötti elkeseredésében oltotta ki életét, de az utókor így tartja. Hozzátette, annak ellenére, hogy a magyar intézményesített képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött, ebből a korszakból mégis csak két alkalmi anzikszot ismerünk.