Krónika

Szorongó generáció

A mentális betegségekkel kapcsolatban a magyar társadalomban még mindig sok a negatív előítélet és stigma – hangsúlyozta lapunknak a pszichológus

Leginkább a külsejük miatt szoronganak a tizenhárom és huszonhárom év közötti fiatalok – derül ki egy angol kutatásból. A lapunknak nyilatkozó pszichológus szerint ebben a közösségi oldalak is szerepet játszanak, amelyek torz képet mutatnak felhasználóikról.

A Z generáció, vagyis a tizenhárom és huszonhárom év közötti fiatalok – akiknek életét az online hírek és a közösségi média uralja – csaknem fele arról számolt be, hogy jobban szorong a kinézete miatt, mint a karrierkilátásai, a pénz, a terrorizmus vagy az iskolai, illetve online bántalmazás miatt – hívja fel a figyelmet a Kaspersky Lab angol fiatalok körében készített kutatása. Tanulmányuk azt is feltárta, meglehetősen gyakori jelenség, hogy az ebbe a generációba tartozók a valósnál feljavítottabb, tökéletes képet próbálnak láttatni magukról, és akár fél órát is eltöltenek képeik vagy videóik szerkesztésével, mielőtt azt feltennék a közösségi média platformokra.

A közösségi oldalak általában torz képet mutatnak felhasználóikról, hiszen többnyire az a cél, hogy a legpozitívabb, legszerethetőbb oldalunkat mutassuk meg rajtuk, bizonyítsuk magunknak és másoknak is, mennyire jó és boldog életünk van – magyarázta lapunknak Mogyorósi Rebeka, okleveles pszichológus. Kiemelte, ez olyan, mint egy színes, de üres lufi: nincs mögötte valós tartalom. Hozzátette, ehhez hozzájönnek az önjelölt online influencerek, azaz „véleményvezérek” is, akiket egyfajta példaként követnek ezek a fiatalok.

A tanulmány szerint a lányok gyakrabban számoltak be szorongásos helyzetekről, mint a fiúk. Hazánkban ugyanakkor mindkét nemnél nagy arányban vannak jelen ilyen problémák – hangsúlyozta Mogyorósi Rebeka. Amiatt tűnhet úgy, hogy a lányoknál ez erősebb, mert ők jobban, illetve máshogy fejezik ki mindezt. Hiszen generációk óta máshogy nevelik a lány- és fiúgyermekeket, utóbbiakat sokkal inkább a nehéz érzések elnyomására ösztönzik. „Egy igazi férfi nem sír!”, vagy „Mit nyafogsz? Olyan vagy, mint egy lány!” – mondják sokszor a szülők. Pedig a pszichológus szerint nem jó, ha úgy állítják be, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség lenne, ugyanis statisztikailag sokkal több férfi jut el a befejezett öngyilkosságig, mint nő. Ez nemcsak amiatt van, mert erőszakosabb módszereket használnak, hanem amiatt is, hogy hogy belső érzései­ket, fájdalmaikat nagymértékben elfojtják – vélekedett a szakember.

A felmérés arra is rámutatott, a Z generáció képviselői szorongásos problémáikkal nem fordulnak szakemberhez. A mentális betegségek és az, hogy lehetnek és vannak a kiegyensúlyozott, egészséges emberek életében is aktuális problémák, nehéz, megterhelő élethelyzetek, időszakok, traumák, a mai napig kevéssé elfogadottak – véli a pszichológus. Pedig, ha ez tartósan akadályoz minket, érdemes szakember segítségét kérni – tette hozzá.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom