Szellemi, testi épségünket is veszélyezteti az álmatlanság

A Magyar Alvásszövetség által az alvás világnapjára megjelentetett Magyar alváskönyv adatai szerint Európában a felnőtt lakosság 29,6 százalékának vannak alvással kapcsolatos panaszai. Hazánkban ez az arány 31,2 százalék, ennek jelentős része pszichés eredetű.

A digitális világ vívmányai alapjaiban befolyásolják életmódunkat, ám mindeközben nem csökkentik egzisztenciális jellegű szorongásainkat. Nem leszünk sem boldogabbak, sem szabadabbak.

Az alvás nélkülözhetetlen az ember számára, akárcsak a víz vagy a levegő – nyilatkozta lapunknak Szakács Zoltán, a Honvédkórház neurológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Hozzátette, az alvás minőségét három szempontból értékelhetjük. Ilyen az időzítés, vagyis az, hogy mikor fekszünk le, és alszunk el. Ezt befolyásolják a digitális eszközök, illetve akár a modern társadalmak olyan szükségszerű velejárói is, mint a több műszakos munkarend. Jellemzően kitolódik az ébrenlét ideje, és csökken az alvásé. Ez nem új keletű dolog, a villany bevezetése óta kevesebbet alszunk. Itt jelentkezik egy másik fontos szempont, a mennyiség, hiszen ahhoz, hogy igazán kipihenjük magunkat, elegendő ideig kell aludnunk. A harmadik fontos szempont a folyamatosság. Szakács Zoltán elmondta, rengetegen szenvednek olyan alvási zavaroktól, amelek során az alvás folyamatát megzavarják élettani kóros folyamatok. Ilyen például az alvási apnoé, ami a súlygyarapodással áll összefüggésben. Ilyenkor az izmok elernyednek, ami a garat elzáródását okozza. Emiatt nem jut elég levegő a tüdőbe, a szervezet pedig megszakítja az alvást. A beteg mikroébredéseket produkál, amelyekkel ugyan nincs tisztában, de súlyosan romlik az alvás minősége. Ez a lakosság 4–5 százalékát érinti.

Egyre gyakoribb azonban az insomnia, vagyis az álmatlanság, ami pszichés jellegű zavar. Az ezt kiváltó okok rendkívül összetettek, nem is egyszerű feltárni őket. Az biztos, hogy kölcsönhatásban áll a szorongással és a stresszel. Ráadásul azoknál, akik ebben szenvednek, gyakran kialakul az elalvásképtelenségtől való félelem is, ami tovább nehezíti a gyógyulást. Kevés a szakember, aki ezt jól kezeli, alvásszakemberek, pszichológusok és pszichiáterek módszerei összemosódnak, és sajnos sokan az antidepresszánsokban látják a megoldást. Ma a felnőtt lakosság 10–15 százaléka szed altatót vagy depresszió elleni gyógyszert. Ideális esetben altatókkal négy–öt hónap alatt meg kellene szűnnie a panaszoknak, és fontos, hogy minél több szempontból megvizsgáljuk, mi okozhatja a zavart. Bizonyos hormonok csak az alvás során termelődnek, s ezek nélkülözhetetlenek az agy zavartalan működéséhez. E nélkül nem tudunk problémákat megoldani, sem megfelelően gondolkodni. Az elalvásképtelenséget ki kell kivizsgáltatni, de fontos, hogy az elalváshoz megfelelő körülményeket biztosítsunk – hangsúlyozta Szakács Zoltán.