Szelíden érkezik az El Nino

Az El Nino (jelentése magyarul: gyermek, és azért kapta ezt a nevet, mert az esemény karácsony környékén jelentkezik) lényege, hogy a szokatlanul magas tengerfelszín-hőmérséklet tartósan fennmarad a Csendes-óceán trópusi területein. Intenzitása változó, a nagyon erős események meglehetősen ritkák: 1950 óta 2 °C feletti év végi anomália csak 1972-ben, 1982-ben és 1997-ben fordult elő. Ez a jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárási viszonyokat, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre.

A tudósok már idén májusban megjósolták az eseményt, vagyis hogy az év végén visszatér az El Nino. Ez a jelenség közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit – Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket – sújtó forró és száraz időjárás kialakulásában. Emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában.

A klímaváltozás befolyásolja az El Nino és ellentéte, a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek lehűlését okozó La Nina dinamikáját. A 2018-as év egy gyenge La Ninával indult, de ennek hűtőhatása nem volt elegendő a globális melegedés visszaszorításához. Szélsőséges időjárási jelenségek mutatkoztak: rekordmeleg volt Észak-Európában, pusztító áradások Japánban, Indiában és Délkelet-Ázsiában.

A meteorológusok egy viszonylagos jó hírrel is szolgálnak. E szerint az év végén vagy a jövő év elején érkező El Nino nem lesz olyan erős, mint a 2015-2016 fordulóján kialakult elődje, amely a világ legkülönbözőbb részein vezetett szárazságokhoz, áradásokhoz, korallpusztuláshoz, de így is jelentősen befolyásolhatja az eső mennyiségét, illetve a levegő hőmérsékletét Földünk számos szegletében.

Az idei lehet az eddigi legmelegebb év Magyarországon

A szokásosnál melegebb és szárazabb volt az idei ősz; 1901 óta ez volt a második legmelegebb ősz – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. A szeptember 1,5, az október 2,4, a november pedig két fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Az évszak során a legmagasabb hőmérsékletet, 34,9 fokot Békéssámsonon mérték szeptember 2-án, de szeptember 21-ig nyárt idéző hőmérsékletek voltak jellemzők. Az évszak csapadékösszege országos átlagban százhárom milliméter körüli volt, ami mintegy harminc százalékkal kevesebb az 1981–2010-es őszi átlagoknál. A Meteorológiai Világszervezet előzetes értékelése szerint 2018 globálisan valószínűleg a negyedik legmelegebb év lesz a kiterjedt megfigyelések kezdete óta. Ha pedig a december középhőmérséklete nem tér el lényegesen az átlagtól, akkor a 2018-as év akár a legmelegebb esztendő is lehet Magyarországon. (PS)