Krónika
Szegénységre ítélt, aki írástudatlan
Hiába az elmúlt fél évszázad sikere, ma is több száz millió fiatal van, aki háború miatt nem járhat iskolába
Az UNESCO 2030-ra szeretné teljesen megszüntetni a fiatalokat érintő súlyos hátrányt. Magyarországon leginkább a funkcionális analfabetizmus okoz problémákat.
Szeptember 8-án tartjuk az írástudatlanság elleni küzdelem világnapját, amelynek megtartásáról az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1956-ban rendelkezett. Az ENSZ definíciója szerint az írástudatlanság egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenséget jelenti.
Mindez a fejlődő országokban okoz leginkább problémát. Az UNESCO adatai szerint mintegy hétszázötvenmillió felnőtt él, akik a legalapvetőbb írásos készségekkel sem rendelkeznek. Sikerült ugyan 1985 óta hetvenöt millióval csökkenteni a fiatal írástudatlanok számát, ám az UNICEF Magyarország legfrissebb adatai alapján ma is több mint száz millió fiatal van, aki iskolába sem járhat, leginkább a hazájukban dúló háborúk miatt. Az UNESCO 2030-ra teljesen felszámolná az írástudatlanságot a gyermekek körében.
„A magas színvonalú és befogadó oktatási rendszerben való részvétel teremti meg a lehetőségét annak, hogy a következő nemzedék eredményesen szállhasson szembe a szegénységgel, a járványokkal, hogy tudatosan formálhassa jövőjét és esélyeket kapjon az életre. Aki írástudatlan, szegénységre ítéltetett, és nem tud egyenrangú polgárként szerepelni a társadalmi, gazdasági, politikai életben” – nyilatkozta lapunknak Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Hozzátette, mivel a szegény országokban a lányok kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz a gyermekházasságok miatt, az UNICEF kiemelten kezeli a lányok oktatásba való integrációját is. A szervezet 2017-ben 72,4 millió dollárral támogatta a világ leginkább rászoruló gyermekeit, így 12,5 millió gyermek kapott oktatási tancsomagot, és számtalan település iskoláját sikerült fejleszteni a harmadik világban.
Magyarországon – akárcsak egész Európában – alacsony az írástudatlanok aránya, ám a 2015-ös PISA-teszt eredményei szerint a tizenöt évesek több mint negyede funkcionális analfabéta, azaz tudnak írni és olvasni, csak nagyon rosszul, az olvasott szöveget pedig képtelenek megérteni vagy saját örömükre olvasni. Fontos volna azonban a minőségi és mennyiségi olvasás növelése, hiszen a gyakori, kulturális értékekre fogékony könyvolvasás együtt jár a belső harmóniával, a kreativitás és intellektus felfokozódásával, valamint a toleráns személyiségjegyek megjelenésével, tehát egy szolidárisabb társadalom kialakulásával – emlékeztetett Gereben Ferenc művelődésszociológus negyven év olvasáskutatás tapasztalataival háta mögött a Vigilia folyóirat májusi számában. Felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt ötven évben visszaesett a rendszeres könyvolvasók aránya a felnőttek körében.
Szeptember 8-án tartjuk az írástudatlanság elleni küzdelem világnapját, amelynek megtartásáról az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1956-ban rendelkezett. Az ENSZ definíciója szerint az írástudatlanság egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenséget jelenti.
Mindez a fejlődő országokban okoz leginkább problémát. Az UNESCO adatai szerint mintegy hétszázötvenmillió felnőtt él, akik a legalapvetőbb írásos készségekkel sem rendelkeznek. Sikerült ugyan 1985 óta hetvenöt millióval csökkenteni a fiatal írástudatlanok számát, ám az UNICEF Magyarország legfrissebb adatai alapján ma is több mint száz millió fiatal van, aki iskolába sem járhat, leginkább a hazájukban dúló háborúk miatt. Az UNESCO 2030-ra teljesen felszámolná az írástudatlanságot a gyermekek körében.
„A magas színvonalú és befogadó oktatási rendszerben való részvétel teremti meg a lehetőségét annak, hogy a következő nemzedék eredményesen szállhasson szembe a szegénységgel, a járványokkal, hogy tudatosan formálhassa jövőjét és esélyeket kapjon az életre. Aki írástudatlan, szegénységre ítéltetett, és nem tud egyenrangú polgárként szerepelni a társadalmi, gazdasági, politikai életben” – nyilatkozta lapunknak Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Hozzátette, mivel a szegény országokban a lányok kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz a gyermekházasságok miatt, az UNICEF kiemelten kezeli a lányok oktatásba való integrációját is. A szervezet 2017-ben 72,4 millió dollárral támogatta a világ leginkább rászoruló gyermekeit, így 12,5 millió gyermek kapott oktatási tancsomagot, és számtalan település iskoláját sikerült fejleszteni a harmadik világban.
Magyarországon – akárcsak egész Európában – alacsony az írástudatlanok aránya, ám a 2015-ös PISA-teszt eredményei szerint a tizenöt évesek több mint negyede funkcionális analfabéta, azaz tudnak írni és olvasni, csak nagyon rosszul, az olvasott szöveget pedig képtelenek megérteni vagy saját örömükre olvasni. Fontos volna azonban a minőségi és mennyiségi olvasás növelése, hiszen a gyakori, kulturális értékekre fogékony könyvolvasás együtt jár a belső harmóniával, a kreativitás és intellektus felfokozódásával, valamint a toleráns személyiségjegyek megjelenésével, tehát egy szolidárisabb társadalom kialakulásával – emlékeztetett Gereben Ferenc művelődésszociológus negyven év olvasáskutatás tapasztalataival háta mögött a Vigilia folyóirat májusi számában. Felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt ötven évben visszaesett a rendszeres könyvolvasók aránya a felnőttek körében.