Krónika

Szegénységre ítélt, aki írástudatlan

Hiába az elmúlt fél évszázad sikere, ma is több száz millió fiatal van, aki háború miatt nem járhat iskolába

Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja. A globális méretű probléma ellen számos szervezet tevékenykedik, az UNICEF képviselője szerint az oktatás a kulcs a szegénység felszámolására.

Az UNESCO 2030-ra szeretné teljesen megszüntetni a fiatalokat érintő súlyos hátrányt. Magyarországon leginkább a funkcionális analfabetizmus okoz problémákat.



Szeptember 8-án tartjuk az írástudatlanság elleni küzdelem világnapját, amelynek megtartásáról az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1956-ban rendelkezett. Az ENSZ definíciója szerint az írástudatlanság egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenséget jelenti.

Mindez a fejlődő országokban okoz leginkább problémát. Az UNESCO adatai szerint mintegy hétszázötvenmillió felnőtt él, akik a legalapvetőbb írásos készségekkel sem rendelkeznek. Sikerült ugyan 1985 óta hetvenöt millióval csökkenteni a fiatal írástudatlanok számát, ám az UNICEF Magyarország legfrissebb adatai alapján ma is több mint száz millió fiatal van, aki iskolába sem járhat, leginkább a hazájukban dúló háborúk miatt. Az UNESCO 2030-ra teljesen felszámolná az írástudatlanságot a gyermekek körében.

„A magas színvonalú és befogadó oktatási rendszerben való részvétel teremti meg a lehetőségét annak, hogy a következő nemzedék eredményesen szállhasson szembe a szegénységgel, a járványokkal, hogy tudatosan formálhassa jövőjét és esélyeket kapjon az életre. Aki írástudatlan, szegénységre ítéltetett, és nem tud egyenrangú polgárként szerepelni a társadalmi, gazdasági, politikai életben” – nyilatkozta lapunknak Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Hozzátette, mivel a szegény országokban a lányok kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz a gyermekházasságok miatt, az UNICEF kiemelten kezeli a lányok oktatásba való integrációját is. A szervezet 2017-ben 72,4 millió dollárral támogatta a világ leginkább rászoruló gyermekeit, így 12,5 millió gyermek kapott oktatási tancsomagot, és számtalan település iskoláját sikerült fejleszteni a harmadik világban.

Magyarországon – akárcsak egész Európában – alacsony az írástudatlanok aránya, ám a 2015-ös PISA-teszt eredményei szerint a tizenöt évesek több mint negyede funk­cionális analfabéta, azaz tudnak írni és olvasni, csak nagyon rosszul, az olvasott szöveget pedig képtelenek megérteni vagy saját örömükre olvasni. Fontos volna azonban a minőségi és mennyiségi olvasás növelése, hiszen a gyakori, kulturális értékekre fogékony könyv­olvasás együtt jár a belső harmóniával, a kreativitás és intellektus felfokozódásával, valamint a toleráns személyiségjegyek megjelenésével, tehát egy szolidárisabb társadalom kialakulásával – emlékeztetett Gereben Ferenc művelődésszociológus negyven év olvasáskutatás tapasztalataival háta mögött a Vigilia folyóirat májusi számában. Felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt ötven évben visszaesett a rendszeres könyvolvasók aránya a felnőttek körében.