Krónika

Siker koronázta a honvéd tűzszerészek munkáját

A Hadtörténeti Múzeum parancsnoka szerint egyáltalán nem biztos, hogy a FAB–100-as légi bombát az Erzsébet hídra akarta dobni a szovjet repülőgép pilótája

Tegnap délelőtt a tűzszerészek sikeresen a felszínre hozták és hatástalanították azt a második világháborús szovjet légi bombát, amelyet korábban egy civil búvárcsapat fedezett föl a Duna mélyén. A szerkezet után több napig folyt a kutatás.

tűzszerészek 20180706
Ezúttal egy száz kilogrammos robbanószerkezet került elő a Duna mélyéről (Fotó: Papajcsik Péter)

A tűzszerészek tájékoztatása szerint a vízből egy FAB–100-as, szovjet eredetű romboló repülőbomba került elő – mondta lapunknak Kovács Vilmos ezredes. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) parancsnoka annak kapcsán nyilatkozott, hogy tegnap délelőtt a tűzszerészek sikeresen a felszínre hozták és hatástalanították azt a második világháborús szovjet légibombát, amelyet korábban egy civil búvárcsapat fedezett föl a Duna mélyén. A szerkezet után több napig folyt a kutatás a zavaros vízben, s kétszer is elrendelték az érintett környék kiürítését és lezárását. A háborús örökséget hamarosan megsemmisítik.

A száz kilogrammos szerkezetnek durván a harmincöt–negyven százaléka lehet robbanóanyag – mondta Kovács Vilmos. – A szovjet bomba a főváros ostroma előtt és alatt egyaránt odakerülhetett, s az sem biztos, hogy ledobásának idején az Erzsébet híd még állt. Az efféle eszközöket megerődített célok vagy épületek, lakóházak ellen vetették be az Il–4-es vagy Pe–8-as repülőgépekről. Több oka is lehet, hogy besült – hangsúlyozta az intézet parancsnoka. Elképzelhető, hogy a szerelésnél selejtes anyagokat használtak, de az is szóba jöhet, hogy a víz és az iszap fékezte le annyira a zuhanást, hogy nem indult el a gyújtási lánc.

A Duna még számos kellemetlen meglepetést tartogathat. Az ezredes emlékeztetett, az ország bombázását 1944-ben kezdték az ameri­kaiak, majd csatlakoztak hozzájuk az angolok és a szovjetek. A fő célpontok között mindegyik félnél a repülőgépgyártásban érintett iparterületek, hadianyaggyárak, vasúti- és közlekedési csomópontok valamint hidak szerepeltek. Kovács Vilmos hozzátette, az angolszász hatalmak csaknem kéttonnás bombákat is használtak, s a tűzszerészek már ilyet is találtak a folyóban.