Krónika

Sáska, nyers hús és rák az étlapon

A Fővárosi Állat- és Növénykert lakói több száz tonnaételt eresztenek le évről évre a torkukon

Tintahal, ananász és banán is szerepel a Fővárosi Állat- és Növénykert lakóinak étrendjében. Ritkán gondoljuk végig, hogy összesen nagyon sok száz tonna ételről beszélünk.

Ugyan az idei leltár még odébb van, de irányadónak megteszi, hogy tavaly a Fővárosi Állat- és Növénykert lakói több mint háromszázféle takarmányt eresztettek le a torkukon, amely összesen kétszázötvenhatmillió forintba került. Elfogyott sok más mellett csaknem másfél tonna sajt, 3,2 tonna tintahal, több mint kétezer-hétszáz darab ananász, tizenhat tonna banán, hetvenkét tonna alma, nyolcvanegy tonna sárgarépa, egy híján harminc tonna nyers hús, nyolcvankilencezer darab tojás és négyszáztizenhat tonna réti széna.

Ezek természetesen csak a főbb adatok, hiszen az állatok olyan tételeket is esznek, amelyek látványától egy átlagember rosszul lesz. Ide sorolható negyvenegyezer darab sáska, egy tonna bolharák, háromezer-hétszáz liter lisztkukac, hatszázharminc kilogramm gyászbogárlárva, továbbá számolatlan mennyiségű csótány vagy más rovarféle, de a palettán szerepel fél mázsa vörösplankton vagy éppen százhetvenöt kilónyi földigiliszta is. Speciális tápanyagnak tekinthetjük a vegyes és az akáclombot – csak az előbbiből százhuszonnyolc tonna kelt el az intézményben.

A statisztikából kiderül, a kert lakói épp úgy odavannak az idény jellegű almáért, körtéért, őszi- és sárgabarackért, a meggyért, a kiviért vagy a dinnyékért, mint mi magunk. De jól fogy a fejes saláta (negyvennyolcezer darab), a cékla (tizennégy tonna), az uborka (kilenc tonna), a burgonya (tíz tonna), és a muhar-, juhar-, kender-, fény-, len- és repcemag is – utóbbi apróságok összegezve úgy durván két tonnát tettek ki 2017-ben, s vélhetően idén sem kell belőlük majd kevesebb.

A fókák, pingvinek és a többi vízi élőlény esztendőnyi adagja körülbelül negyvenhét tonna édesvízi és huszonhárom tonna tengeri hal, azaz hering, kapelán lazac és makréla, de jut mellé évente nyolcszáz kilogrammnyi rák, négy-ötszáz kilogramm kagyló és másfél mázsa polip is. Az olyan apróságokról, mint a tavalyi 3,7 tonnányi mirelit, tizenöt tonna szemes és huszonegyezer darab csöves kukoricáról már szinte szólni sem érdemes.

Fontos megjegyezni, az, hogy egy évben mennyi takarmányt vásárol az állatkert, nem egyenértékű azzal, hogy az adott tétel abban az esztendőben mind el is fogy. Persze a körtét, a nyers húst vagy a polipot nehéz tárolni, de a búzát, a rozst vagy más szemes terményt már lehet.