Ragasztó a fáraó szakállán

Tutanhamon maszkja (Forrás: Wikipedia)

A nagy port felvert eset még tavaly történt. Az egyik beszámoló szerint takarítás közben történt az incidens, egy másik szerint pedig éjszaka, a vitrin világításának megjavításakor: amikor elmozdították a maszkot, azt meglehetősen rossz helyen, a szakállrésznél ragadták meg. A nyolc vádlott tettét csak súlyosbítja, hogy megpróbálták eltitkolni a kárt, ami lehetetlenné tette a felbecsülhetetlen értékű maszk minél gyorsabb szakértői javítását. Kiderült, a kurátoroknak feletteseik utasítására másnap, a múzeum kinyitása előtt gyorsan kellett cselekedniük, így aztán a nagy kapkodásban nem megfelelő ragasztóhoz nyúltak. Az epoxit, bár gyorsan köt, semmiképp nem javasolt 3300 éves relikviákon alkalmazni, főként nem olyan ügyetlenül, mint ahogyan azt a munkások tették. A ragasztó ugyanis kifolyt a töréskor keletkezett résből, és rászilárdult a maszkra, amit aztán – mintegy tetézve a hibát – egy éles szerszámmal próbáltak eltávolítani, összekarcolva annak felületét.

„A maszkot a konzerválólaborba kellett volna szállítanunk, de gyorsan cselekedtünk, hogy senki ne vegye észre, s ne kelljen elmozdítani a kiállítótérből” – mondta az egyik kurátor, hozzátéve: „Közelről jól látható a szakáll és az áll között éktelenkedő, átlátszó sárgás massza.” Másikuk elmondta, hogy amikor az epoxi kifolyt, gyorsan megszáradt a királyi maszk arcfelületén, amit egy kollégájuk spatulával próbált meg eltávolítani. A hihetetlenül amatőr munka persze feltűnt a szakértőknek, akik azonnal feljelentést tettek. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a nyolc alkalmazott bűntudattól hajtva megpróbálta eltussolni a károkozást és a megannyi Mekk mesterhez méltó javítást.

A mintegy 3300 évvel ezelőtt, fia­talon elhunyt fáraó sírját 1922-ben a Luxorhoz közel található Királyok völgyében fedezte fel Howard Carter és George Herbert brit régész. Az akkori hiedelmek szerint a sírkamrán átok ül, ami az esetet ismerve ma is érezteti a hatását. Még akkor is igaznak kell elismernünk ezt, ha tény: míg magát a múmiát a mai napig az eredeti helyszínen állítják ki, addig a hozzá tartozó világhírű arany halotti maszk a kairói Egyiptomi Múzeumban látható. A páratlan kincs anyaga minden szempontból királyi: az arany alapanyagot féldrágakő és színes üvegpaszta berakások díszítik, a szem kihúzott része és a szemöldök pedig lazúrkőből készült.

Az Egyiptomi Múzeum 1902-es megnyitása óta nem esett át korszerűsítésen, és a Tutanhamon-kiállítás átköltöztetését a 2018-ban megnyitni tervezett Nagy Egyiptomi Múzeumba sem jelentették még be.