Pozitívabb az ifjúság jövőképe

A fiatalok médiafogyasztási­ trend­jeit vizsgálta az elmúlt húsz évre vonatkoztatva a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar kutatócsoportja. Kósa Éva, László Miklós és Antalóczy Tímea elemzésük eredményeit az elmúlt napokban könyv formában is publikálták. A kétezer fős mintán végzett alapkutatás adatfelvétele általános- és középiskolások körére terjedt ki. A trendelemzésben foglaltak szerint az internetezéssel töltött idő 2005-höz képest meghatszorozódott: átlagosan egy fiatal több mint háromszáz percet tölt naponta a neten.

A fiatalok nem e-mailen tartják a kapcsolatot társaikkal, hanem a kommunikáció egyéb formái­val (chat, messenger, skype). Ami az internetes veszélyeket illeti, még mindig a gyerekek egyötöde-egyharmada ad meg magáról óvatlanul adatokat, illetve teremt kapcsolatot is idegen személlyel. Mindemellett a tablet és az okostelefon „leköltözött az óvodába” vagyis a médiaeszközöket egyre fiatalabb korban kezdik el használni a gyerekek. A megkérdezett felnőttek (harmincas éveikben járók) nagyjából ugyanolyan szigorú szabályokhoz alkalmazkodtak gyerekkorukban, mint amilyeneket szülőként előírnak. Ugyanakkor a fiatalok többsége azt mondta, szülőként majd szigorúbban fogja ellenőrizni gyermeke médiahasználatát.

A kutatási eredményekből az is kiderült, 2000-től 2017-ig az egy háztartásra jutó infokommunikációs eszközök száma a négyszeresére nőtt. Az otthoni könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az irodalmi művek olvasására fordított idő csökkent. Jelentősen kevesebb időt töltenek televíziózással, a nyomtatott sajtón keresztül pedig szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket, fiatalokat. A más platformokon történő olvasás, tévézés ezzel párhuzamosan megnőtt, a fiatalok kedvenc sorozataikat jellemzően az interneten keresztül nézik.

Az adatok viszont azt is mutatják, nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, ez csak egy szűkebb rétegre jellemző. A fiatalkorúak közel fele még mindig a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kutatóinak vizsgálata arra is rávilágított, a fiatalok jövőképe pozitívabb lett az elmúlt húsz évben: arra a kérdésre, hogy kétszáz év múlva is létezni fog-e­ Magyarország, a fiatalok több, mint hetven százaléka válaszol igennel.

Veszélyben az Y-generációs nők

Meglepő módon Magyarországon már nem a tizenhárom–tizenhét éves, Z generációnak mondott tinédzserek, hanem a tizennyolc és harmincnégy év közötti, úgynevezett Y-generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek – közölte a Portfolio.hu a Microsoft internetes veszélyeket és azok hatásait vizsgáló nemzetközi felmérése alapján. A kutatás eredményei szerint a legtöbb zaklatást a nőknek kell elviselniük, ráadásul az elkövetők sokszor nem vadidegenek, hanem barátok, ismerősök, közeli hozzátartozók.