Pletykál az egész világ

Ahogy a híres kommunikációelméleti axióma mondja: lehetetlen nem kommunikálni. Éppúgy, ahogy nem pletykálni is lehetetlen. Ennek ellenére a pletyka szó puszta hallatán negatív élmények és konnotá­ciók tömkelege jelenik meg az emberek fejében. Társadalomtudományos szempontból azonban a pletyka sokkal több, mint a szomszéd vagy egy kellemetlen munkatárs rosszindulatú kibeszélése.

A pletyka több tízezer éves és univerzális jelenség, ami mindig jelen volt az emberi közösségekben. Funkcióját tekintve leginkább a csoporthoz való tartozást, a beilleszkedést segíti – magyarázta lapunknak Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus. Hozzátette: az ember folyamatosan monitorozza a környezetét, pletykálás közben pedig értesülhetünk az adott kultúrát vagy közösséget jellemző normákról, normaszegésekről, ami pontos keretet adhat ahhoz, hogy megértsük, mit szabad és mit nem. Ekként a társadalmi rendet is formálja. Ha példának okáért új munkahelyre kerülünk, hamar megismerhetjük az olyan íratlan szabályokat is egy pletykából, mint hogy milyen ruhaviseletet nem illendő felvenni az irodába.
Legfontosabb jellemzője, hogy ismerhető szereplőről állít valamit, ezáltal ellenőrizhető, valamint terjed egy közösségben, vagyis sokakat foglalkoztat és aktualitása van. Intenzitása eltérő a közösségek mérete szerint, továbbá bizonyos élvezeti faktora is van. Fontos elkülöníteni a rágalmazástól, hiszen a pletyka intenció nélküli – mondta a kutató.

A pletykakutatás cáfolja azt a nézetet, miszerint a nők többet pletykálnak. Szvetelszky Zsuzsanna elmondta, a nők mindössze rutinosabban kommunikálnak, főként történelmi okokból. Hiszen amíg a férfiak vadásztak, a nőknek nagyobb lehetősége nyílt beszélgetni gyűjtögetés közben. A nemek eltérően pletykálnak: a nők hajlamosak egyeditől haladni az általános felé. Ha a szomszédasszonyt megcsalta a férje, könnyű leszűrni, hogy minden férfi hűtlen. A férfiak többnyire semleges és általános témáról társalognak, így jutnak el az egyedi esetekhez. Ha egy autókról zajló eszmecsere eljut odáig, hogy a munkahelyen kinek milyen márkájú kocsija van, a társadalom gyakran nem is érzékeli pletykának, holott valójában minden tekintetben megfelel a kritériumoknak – szemléltette.

Különös, hogy az információs társadalmak, a digitális tér létrejöttével megnyílt a lehetőség, hogy nagyszámú címzetthez juttassunk el üzenetet változatlan formában, mégsem alakult ki a pletyka jelensége nyilvános felületeken. Még a privát csoportos beszélgetésekben sem találni erre példát, ellenben a kétszemélyes chatekkel, ahol éppúgy működik, ahogy a valóságban – hangsúlyozta Szvetelszky Zsuzsanna. A kutató elárulta kedvenc pletykáját, miszerint azért nincs matematikai Nobel-díj, mert Nobel feleségét egy matematikus szöktette meg. A történetnek már az alapja könnyen cáfolható: Nobelnek soha nem volt felesége.