Krónika
Országgyűlés előtt a klímamegállapodás
Elviselhetetlenné válhat a hőség a Közel-Keleten, százmilliók menekülhetnek
Az új megállapodás megfelel a magyar, illetve az európai uniós érdekeknek – írta a tárcavezető, hozzátéve: a dokumentum olyan globális alapot teremt a további nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz, amelyre számos további döntés épül majd. A klímavédelmi megállapodást decemberben, az ENSZ 21. klímakonferenciáján fogadta el a részt vevő 195 ország. A dokumentumban rögzítették, hogy a felek 2 Celsius-fok alatt tartják a Föld légkörének felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest és folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A megállapodást április 22-én, a Föld napján 175 ország képviselője írta alá New Yorkban, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Az államfő később levélben javasolta Orbán Viktor kormányfőnek, hogy a kabinet mielőbb kezdeményezze a dokumentum parlamenti ratifikálását.
Az, hogy a téma mennyire aktuális, arra jó példa az a tanulmány, amely azt taglalja, hogy drámaian nőhet a klímaváltozás miatti menekültek száma a jövőben. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában annyira megnőhet a forróság, hogy a térség, ahol ötszázmillióan élnek, alkalmatlanná válhat az emberi életre. A nyarak már így is nagyon melegek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ráadásul az előrejelzések szerint kétszer olyan gyorsan növekszik itt az átlaghőmérséklet, mint a világ többi részén. Ez azt is jelenti, hogy több napon át 46 Celsius-fokot is mutathat a hőmérő, és még éjszaka sem esik 30 Celsius-fok alá a hőmérséklet. Ráadásul a klíma ilyen durva változása már a század közepére általános lesz ebben a térségben, miközben hetven százalékkal nőtt a levegőben lévő sivatagi por aránya. Az extrém meleg arrafelé a század közepére évi nyolcvan napra, a század végére pedig akár 116 napra is nőhet.
Az, hogy a téma mennyire aktuális, arra jó példa az a tanulmány, amely azt taglalja, hogy drámaian nőhet a klímaváltozás miatti menekültek száma a jövőben. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában annyira megnőhet a forróság, hogy a térség, ahol ötszázmillióan élnek, alkalmatlanná válhat az emberi életre. A nyarak már így is nagyon melegek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ráadásul az előrejelzések szerint kétszer olyan gyorsan növekszik itt az átlaghőmérséklet, mint a világ többi részén. Ez azt is jelenti, hogy több napon át 46 Celsius-fokot is mutathat a hőmérő, és még éjszaka sem esik 30 Celsius-fok alá a hőmérséklet. Ráadásul a klíma ilyen durva változása már a század közepére általános lesz ebben a térségben, miközben hetven százalékkal nőtt a levegőben lévő sivatagi por aránya. Az extrém meleg arrafelé a század közepére évi nyolcvan napra, a század végére pedig akár 116 napra is nőhet.