Krónika
Óramutatóknak vasárnap: hátra arc!
Bár harmincadikától egy órával tovább alhatunk, egészségügyi okokból sok ellenzője van a téli időszámításra való átállásnak
A téli időszámítás széles körben elfogadott rendszer, amelyben a helyi időt egy órával visszaállítják az adott időzóna idejéhez képest. Európában a téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik és március utolsó vasárnapjáig tart.
Kezdetben csupán azért javasolták a most véget érő nyári időszámítást, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet megtakarítani. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik a szabadba szerveznek programot, és hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka a szabadban. A jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek és a bűncselekmények száma is. Kritikusai szerint ezek az előnyök nem valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarítottnál. A téli- nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette.
A nyári időszámítás ötlete egyébként nem új. Benjamin Franklin vetette fel először ennek ötletét 1784-ben, s a modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, ő kétórás átállítást javasolt. Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt.
A mesterséges világítás helyettesítésére elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amelyet 1916. április 30-án 23.00-kor vezetett be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és sok más ország is. Magyarországon először 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. Ezután 1958 és 1979 között szünetelt a használata, de 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
Az óraátállítás körül rengeteg vita alakult ki, nagyon sokan vannak mellette, de manapság már többen ellenzik. Főként a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hiszen sokak számára az óraátállítás akár egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, a tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen növekszik az infarktusos esetek száma, ám ez az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő emberek számára.
A többség eltörölné az átállítást
A magyarok nyolcvan százaléka, ötből négy ember eltörölné az óraátállítást – derült ki a Szallas.hu legfrissebb felméréséből. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, huszonhárom százalékuk a téli időszámításra állna át, míg tizenhárom százalékuk az időzónaváltást támogatná, és így a greenwichi középidőhöz nem egy, hanem két órát adna. A téli időszámításra átállás támogatottsága a településmérettel fordítottan arányos: a kisebb települések lakói között népszerűbb ez az elképzelés. A kutatás szerint minden ötödik válaszadó rosszul tudja, hogy október 30-án merre kell tekerni a vekkert.