Krónika
Ópusztaszer és őseink emlékezete
A történetíró Anonymus szerint fejedelem Árpád és nemesei a későbbi csongrádi településen tartották törvényhozó gyűlésüket
Húsz esztendeje avatták fel hivatalosan a magyarság összetartozását, kollektív emlékezetét bemutató Nemzeti Történeti Emlékparkot, s a Csongrád megyei Ópusztaszeren található gyűjtemény látványosságai mellett ma már szakrális helyként is szolgálja nemzetünket. Ópusztaszerről manapság is a legtöbbünknek Feszty Árpád monumentális festménye, A magyarok bejövetele című körkép jut eszébe. Tény, hogy az úgynevezett Rotundában megtekinthető, százhúsz méter hosszú, tizenöt méter magas és harmincnyolc méter átmérőjű, kör alakban elhelyezett panorámakép jelenleg is a legkedveltebb célpont a látogatók körében. Kevésbé ismert, hogy Fesztyt a két évig tartó alkotói munkában Mednyánszky László és Vágó Pál is segítette, előbbi a tájképi részletek, Vágó pedig a csatajelenetek megfestésében.
A hasonló körképek a 19. században voltak népszerűségük csúcsán, ezekből Ópusztaszeren harmincnégy korabeli alkotást láthatnak az érdeklődők. Ugyancsak a Rotundában található a Panoptikum, amelyben huszonkét magyar történelmi személyiség viaszszobra tekinthető meg. Az állandó kiállítások bemutatják nemzetünk történelmét a honfoglalástól egészen az újabb korokig. A tárlatok emellett szabadtéri néprajzi múzeumba, az erdők, a vizek világába is elvisznek bennünket, bemutatják az ember és a természet kapcsolatát, valamint a nomád népek világát. A magyar nép krónikásaként ismert Anonymus történészek egy része által vitatott leírása szerint Ópusztaszer neve onnan ered, hogy amikor a honfoglalók a területre értek, Árpád és nemesei törvényeket hozó gyűlést tartottak, úgymond szerét ejtették az alakuló nemzet dolgainak, ennek emlékére a helyet pedig Szernek nevezték el. Bár Anonymus elmélete nem teljesen elfogadott, tény, hogy a honfoglalás idején Ond vezér örökösei Ópusztaszer környékén telepedtek le, és ott építették fel később jelentős szerepűvé vált monostorukat. A hagyományos, a magyarsághoz köthető ünnepek mindegyikének van ma már a történeti emlékparkban megrendezett megfelelője.
A hasonló körképek a 19. században voltak népszerűségük csúcsán, ezekből Ópusztaszeren harmincnégy korabeli alkotást láthatnak az érdeklődők. Ugyancsak a Rotundában található a Panoptikum, amelyben huszonkét magyar történelmi személyiség viaszszobra tekinthető meg. Az állandó kiállítások bemutatják nemzetünk történelmét a honfoglalástól egészen az újabb korokig. A tárlatok emellett szabadtéri néprajzi múzeumba, az erdők, a vizek világába is elvisznek bennünket, bemutatják az ember és a természet kapcsolatát, valamint a nomád népek világát. A magyar nép krónikásaként ismert Anonymus történészek egy része által vitatott leírása szerint Ópusztaszer neve onnan ered, hogy amikor a honfoglalók a területre értek, Árpád és nemesei törvényeket hozó gyűlést tartottak, úgymond szerét ejtették az alakuló nemzet dolgainak, ennek emlékére a helyet pedig Szernek nevezték el. Bár Anonymus elmélete nem teljesen elfogadott, tény, hogy a honfoglalás idején Ond vezér örökösei Ópusztaszer környékén telepedtek le, és ott építették fel később jelentős szerepűvé vált monostorukat. A hagyományos, a magyarsághoz köthető ünnepek mindegyikének van ma már a történeti emlékparkban megrendezett megfelelője.