Krónika

Ölelésre kész robot segíthet az autizmussal élőknek

A QTrobot bár hasznos lehet az alapvető szociális készségek elsajátításában, de komplex érzelmeket már nem biztos, hogy közvetíteni tudna úgy, ahogy azt egy terapeuta teszi

Mesterséges intelligenciát teszteltek a Luxembourgi Egyetem kutatói az autizmussal élő gyermekeken, az új eljárás segíthet jobban elsajátítani a szociális készségeket. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban a humán jelenlét még elengedhetetlen az innovatív terápiás módszerekben.

A Luxembourgi Egyetem kutatói nemrég innovációval álltak elő, amely az autizmussal élő gyermekek fejlődésében fontos szerepet tölthet be a jövőben. A QTrobot névre keresztelt mesterséges intelligencia egy gyermekméretű, LCD-kijelzővel és ölelésre kész karokkal ellátott kis robotfigura, amelyik képes az érzelemkifejezésre. A robot nemcsak lát, hall és beszél, de gesztikulál is. A kutatók azt remélik, segítségével javítható lesz a terápiás kapcsolat az autista gyermekek, a szülők és a terapeuták között. Kísérletük során négy és tizennégy év közötti ASD-szindrómával diagnosztizált gyermekekkel töltött el öt-öt percet először egy terapeuta, majd a kis robot. Arra voltak kíváncsiak, vajon a gyermekek képesek-e ugyanúgy utánozni a robotot, mint az embert, illetve csökkennek-e kényszeres testmozgásaik. Az eredmények alapján a gyermekek hosszabb ideig tudtak figyelni a robotra, és jóval kevesebbszer tapasztaltak kényszeres mozgást.

„Az ASD, vagyis Autizmus spektrum zavar egy egész életen át tartó fejlődési zavar, elsősorban a rugalmas viselkedésszervezésben és a kommunikatív, illetve szociális készségekben okoz rendellenességeket. A spektrum szó a zavar súlyosságára utal, hiszen az érintetteket egy széles spektrumra helyezhetjük állapotuk alapján – mondta lapunknak Bozsáky Ágnes gyógypedagógus. Hozzátette, nehéz követni, hazánkban hány embert érint, egyes adatok alapján az érintettek száma exponenciálisan növekedik. A QTrobot elsősorban a jól funkcionáló autista embereknél lehet sikeres. Tévhit ugyanis, hogy nem néznek az emberek szemébe vagy nem képesek ölelésre, csupán nem egyértelmű számukra, milyen szituációban alkalmazzák őket. Ugyanakkor a szakértő kifejtette: hasonló eredmények érhetők el, ha állatokat használunk a terápia során, illetve problémás, hogy a robot csak az alapok elsajátításában segíthet, komplex érzelmeket nem képes átadni.

Ezek az innovációk csak lassan terjednek el, ráadásul gyakran az érintett szülő hozza be az új módszereket, amelyeket a szakemberek elsőre teljesen elutasítanak. Itthon még főként a klasszikus terápiákat preferálják. A hangsúlyt a komplexitásra kell helyezni, szükség van az emberi jelenlétre, amelyet összehangoltan kell alkalmazni az új technológiákkal – hangsúlyozta végül a szakértő, aki úgy fogalmazott, ő biztosan alkalmazná a QTrobotot kiegészítő terápiás eszközként. Bozsáky Ágnes maga is szoftvervezérelt eljárással, ún. neurofeedback nevű módszerrel dolgozik, amely jóval hatékonyabbnak bizonyul a klasszikus metódusoknál. Hozzátette, egyelőre szükség van még az emberi terapeuta jelenlétére, de idő kérdése, hogy a mesterséges intelligencia átvegye az ember szerepét.