Krónika
Ökokatasztrófa venyegeti a Földet
Ha mindenki európai módon akarna élni, bolygónk méretének több mint két és félszeresére lenne szüksége az emberiségnek
Szakmai és civil körökben egyaránt aggodalmat keltett a WWF legújabb Élő Bolygó jelentése. A minap nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a vizsgálatba bevont emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak populációinak egyedszáma ötvenkét százalékkal zsugorodott 1970 és 2010 között. Az édesvízi fajok világszerte élő populációi hetvenhat százalékos fogyást szenvedtek el, ami átlagosan majdnem kétszerese a tengeri és földi fajokat (39–39 százalék) ért veszteségnek. Az érintett fajok többsége a trópusi régiókban él, azon belül is Latin-Amerikában a legkritikusabb a helyzet. A legnagyobb fenyegetést az élővilág sokszínűségére és az ökoszisztémákra az élőhelyek csökkenése, illetve megszűnése jelenti, de a drasztikus kilengéshez a klímaváltozás, valamint a túlzott mértékű halászat és vadászat is hozzájárul.
Régiónkban, a Kárpátokban és a Kárpát-medencében a legkomolyabb változást talán az édesvízi fajok populációnak harmincszázalékos csökkenése jelenti az 1970-es évek óta. A pusztulás okai főként az egyre nagyobb számban épülő duzzasztók, a folyókat kísérő egyre több gát és a folyómedrek kotrása, amik az élőhelyek feldarabolódásához és eltűnéséhez vezettek. Hasonlóan nagy kárt okozott a környezetszennyezés, elegendő a tiszai cianidszennyezésre vagy a vörösiszap-katasztrófára gondolni.
A drámai globális helyzet alapvető oka, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma évről évre sokkal nagyobb, mint a Föld eltartóképessége. Jelenleg másfélszer annyi erőforrást használunk fel, mint amennyi a természetben újratermelődik, ami nemcsak oda vezet, hogy az erőforrások egy része (például az ivóvíz) hamarosan elfogyhat, de egyben azzal is jár, hogy az ökoszisztéma állapota folyamatosan romlik. Az Egyesült Államok és néhány közel-keleti olajmonarchia mellett a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok döntő része az Európai Unióból kerül ki. Ha az egész világ úgy élne, mint Európa, akkor több mint 2,6 Földre lenne szükségünk. S bár hazánknak és a Kárpát-medence országainak az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó ökológiai lábnyoma, de még mi is másfélszer annyit fogyasztunk, mint amennyi fenntartható módon a rendelkezésünkre áll.