Krónika

Óceánokat tisztít a Le Manta

A gigászi quadrimarán megépítése mintegy harmincmillió euróba kerül, ám naponta több száz tonna szemetet tudna összeszedni a vizekről

Focipálya méretű „takarítóhajóval” tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű hulladékoktól egy svájci hajós, Yvan Bourgnon.

A 46. Genfi Nemzetközi Találmányi Kiállítás első napján mutatta be a közönségnek a világon egyedülállónak számító Le Manta nevű hajó végső makettjét és képeit Yvan Bourgnon navigátor, aki 2016 szeptemberében hozta létre a Te SeaCleaners nevű szervezetet, mert „sokkolta a tengerekben felgyülemlett műanyaghulladék mennyisége”. Bourgnon az elmúlt másfél évet a Le Manta megépítéséhez szükséges tanulmányoknak és anyagi erőforrások előteremtésének szentelte. A Le Figaro tudósítása szerint a Le Mantát egy hetven méter hosszú, negyvenkilenc méter széles és hatvanegy méter magas quadrimaránnak tervezik, ezzel tizenegy méterrel lesz nagyobb a párizsi l’Arc de Triomphenál. Marc Lebrun projektmenedzser a bemutatón ismertette a hajó innovatív, elektromos motorra épülő, szél- és napenergiával (kétezer négyzetméternyi napelemmel) működő hajtóműrendszerét, valamint Dyna-Rigg nevű vitorláit. A Le Manta képes lesz gyorsan megközelíteni az erősen szennyezett területeket akár a nyílt vízen, akár a part mentén vagy a folyótorkolatoknál is.

A Le Manta fedélzetén egy üzemet alakítanak ki a begyűjtött műanyaghulladék szétválogatására, feldolgozására és tárolására. Egy speciális halászórendszer fog gondoskodni arról, hogy a vízben lé-
vő szemét minél gyorsabban a fedélzetre kerüljön. Lebrun szerint
a Le Manta naponta csaknem tíz tonna műanyagszemét begyűjtésére és feldolgozására lesz képes, ami huszonöt napos misszió esetén kétszázötven tonna hulladékot jelent. A hajó tervezett legénysége negyven fő: ebből nyolcan a jármű, harmincketten a fedélzeti üzem működtetéséért felelnek. Az óceánok további szennyeződésének megakadályozása érdekében a Le Mantát egy laboratóriummal is felszerelik, elősegítve a műanyaghulladékok helyének, mennyiségének és minőségének meghatározását. Az adatokat a nemzetközi közösség számára is szeretnék hozzáférhetővé tenni.

Noha egyetlen ilyen hajó megépítése nagyjából harmincmillió euróba kerül, Yves Bourgnonnak ebből már százötvenezret sikerült előteremtenie a 2016 decemberében online indított crowdfunding (közösségi finanszírozás) kampánynak köszönhetően. De már annyi magánvállalat, civilszervezet és alapítvány jelezte támogatását a tervező felé – sőt még néhány ország kormányának érdeklődését is felkeltették –, hogy terveik szerint a jövőben csaknem száz ilyen gigászi hajót fognak legyártani.


Huszonkilenc kiló műanyag egy bálna gyomrában

Dél-Spanyolország egyik tengerpartján február végén egy tíz méter hosszú, hattonnás bálna tetemét mosta partra a víz. A fiatal hím ámbráscet halálát a gyomrában talált huszonkilenc kilogrammnyi lenyelt műanyag okozta.

A boncolás során zacskókat, kötözőhálókat, sőt még marmonkanna maradványait is megtaláltak a szerencsétlenül járt állat gyomrában. Azt is megállapították, hogy halálának oka hashártyagyulladás volt, mivel nem tudta kiüríteni a felhalmozódott káros anyagokat a szervezetéből. Az ámbráscet veszélyeztetett faj, és a szakértők szerint óriási agyal rendelkezik. Az eset ékes bizonyíték arra, hogy az óceáni hulladékszennyezés mára az egyik legsúlyosabb veszélyt jelenti az élővilágra. Számítások szerint több mint ötbillió műanyagdarab úszik az óceánokban.
(PS)