Nem old meg mindent a távoltartás

A büntető- mellett a polgári jog is alkalmazhatja a távoltartást (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Számos indulatos vélemény jelent meg az interneten az elmúlt napokban az egy héttel ezelőtt megtörtént tragédia kapcsán, amelynek során egy férfi kidobta hat hónapos gyermekét az erkélyről, majd maga is utánaugrott. Egyesek a bíróság felelősségét is firtatták, ám Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője szerint éppen ezért érdemes helyre tenni az eseményeket és a jogi hátteret.

A szóvivő elmondta, hogy az eset egy büntetőeljárás jogerős lezárását követően történt meg, amelyben a férfit zaklatás vétsége miatt felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték, miután egy korábbi vita kapcsán azzal fenyegetőzött, hogy kidobja gyerekét az ablakon. A bíróság a büntetőeljárási szabályok szerint a vád tárgyát képező cselekményről dönthetett. A bíróság is úgy ítélte meg a bizonyítékok alapján, hogy a férfi csak félelmet akart kelteni azzal, amivel fenyegetőzött, de nem gondolta komolyan. Ezt a tanúk, a férfi anyósa és korábbi élettársa is megerősítették a bírósági tárgyaláson.

A bíróság a felfüggesztett fogházbüntetés mellett pártfogói felügyelet alá helyezte a férfit, és egy indulatkezelési tanfolyam elvégzésére kötelezte. Ez nem lett volna kötelező, de az igazságügyi elmeorvosi szakértő véleményre is alapozva a bíró mégis indokoltnak látta a férfi jellemfejlődésének jövőbeni nyomon követése miatt. A cselekmény súlyához képest egyébként szigorúnak tekinthető ítéletet senki nem fellebbezte meg – hangsúlyozta a szóvivő.

Az ítélet meghozatalát követő adminisztrációs rend miatt a januárban elítélt férfi már nem jutott el sem a pártfogói felügyelet alá, sem az előírt tanfolyamig, pedig a bíró már az ítélethozatal után néhány nappal eljuttatta az írásba foglalt ítéletet a pártfogóig. Ez azonban csak a múlt héten érkezett meg.

Azok a felvetések sem állják meg helyüket, amelyek szerint a bíróság kiengedte az előzetesből a vádlottat – folytatta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy a férfi az eljárás alatt végig előzetes letartóztatásban volt. A törvény erejénél fogva azonban ez a jogerős ítélet kihirdetésével megszűnik.

A szintén kényszerintézkedésnek számító, ezért csak az eljárás alatt alkalmazható távoltartást pedig egy időben nem lehet elrendelni az előzetes letartóztatással – mondta Póta. Büntetőbíróság pedig ítéletében nem szabhat ki büntetésként távoltartást, mert az nem joghátrány – szögezte le a szóvivő azokra a kritikákra reagálva, hogy a bíróság miért nem rendelte ezt el a férfival szemben. A családjogi bírák által elrendelhető távoltartásról erre irányuló esetleges kérelem esetén pedig büntetőbíróként nem dönthetett volna.

Ugyanis a távoltartást a büntető- mellett a polgári jog is alkalmazza, de a kettő nem ugyanaz. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartást a rendőrség és a polgári bíróság is elrendelheti. Ha a rendőrség a helyszíni intézkedése során a hozzátartozók közötti erőszak jeleit észleli, akkor ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el 72 órára a bántalmazóval szemben. A hatóságnak azonban ebben az esetben döntését jeleznie kell a bíróságnak, amely három napon belül dönt a megelőző távoltartásról, amely hatvan napra szólhat. A bántalmazott hozzátartozók azonban a távoltartást a bíróságtól is kérhetik polgári eljárásban, amelynek jogkövetkezménye ugyanaz.

A polgári és a büntetőeljárás között azonban a határozat megsértése esetén van egy különbség: ha a bántalmazó a polgári bíróság távoltartási szabályát szegi meg, akkor szabálysértést követ el, elzárással vagy pénzbírsággal sújtható. Ha azonban ez büntetőeljárás során történik, akkor előzetes letartóztatásba kerülhet – magyarázta a szóvivő.

Ugrásszerűen nőtt a kérelmek száma
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) adatai alapján 2010 és 2014 között évente kevesebb mint kétszáz esetben folytattak le távoltartás miatt eljárást. A statisztika érdekessége ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt a bíróságokon kérelemre indult eljárások száma. 2014-ben a PKKB 85 esetben rendelt el így távoltartást, és 26 esetben tagadta meg, míg több alkalommal valamilyen okkal megszüntették az eljárást. Az adatok szerint az elmúlt négy évben 112 esetben sértettek meg távoltartási határozatot, a PKKB szabálysértési csoportja 109 ügyet fejezett be. Ötven esetben marasztalták el a bántalmazót, ami miatt a bíróság többek között elzárással vagy pénzbírsággal sújtotta az elkövetőt. A többi esetben megszüntették az eljárást.