Krónika

Nem most tört ki a lottóláz

Octavio Cataldi gróf úgy lett milliomos a lottóból, hogy nem játszotta, inkább szervezte azt

Lottólázban ég az ország, hiszen az ötös lottón minden idők harmadik legnagyobb nyereménye, 3,593 milliárd forint a tét, és a hatos is szépen fizet. Érdemes tehát visszatekinteni a múltba, annál is inkább, mert 1762-ben ezen a napon honosította meg a játékot Magyarországon egy császári pátens.

Európában a sorsjátékok első leírásai 1444-ből Flandriából, Brügge városából származnak. Az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás ötven aranyforintos fődíját egy rüdlingeni polgár nyerte el. Később az alkalmi tárgysorsjátékok népszerűsége fokozatosan csökkent, mert sokan olyasmit nyertek, amire nem volt szükségük, így azok a sorsjátékok váltak sikeressé, amelyeken pénzt lehetett nyerni. A lottó rendszere lényegében a mai napig változatlan maradt, ahol a genovai számsorsjátékot követik, ott kilencven szám közül ötöt húznak ki, de a 6/49-es, 7/35-ös, illetve 6/45-ös szisztémák is erre építkeznek.
A genovai rendszerű lottóról a magyar területekre érvényes császári pátens 1762. március 26-án kelt. Ez az osztrák lottót kincstári monopóliumnak nyilvánította, de egyúttal bérbe adta Octavio Cataldi grófnak, akinek évi 260 ezer forintot kellett fizetnie a bérletért. A szerződés szerint a rögzített összegen felüli bevételek őt illették meg. Cataldi 1771-ben dúsgazdagon halt meg, milliókat keresett a császári lottón.

A második világháború után nálunk a totó jött divatba, a mai, modern lottó 1957. január 17-én született meg, melynek első húzását 1957. március 7-én tartották. Az első öttalálatosra nem kellett sokáig várni, már a hatodik játékhéten özvegy Ring Sándorné 855 ezer forintot nyert. A hatvanhat éves asszonyt szárnyára kapta a média, így kiderült, hogy családja tagjainak életkorát ikszelte be, mintegy meghonosítva ezzel a családi számok megjátszásának gyakorlatát.

Népszerűek voltak a lottóhoz kapcsolódó tárgynyeremény-sorsolások, ahol egyebek mellett ötszázöt öröklakás talált gazdára. A tárgynyeremény-sorsolásoknak 1991-ben lett végük, és bevezették a teljes halmozódást. A magyar lottó történetében a legnagyobb nyereményt 5 092 890 758 forintot 2003. november 29-én fizették ki, míg a fogadási rekord 21 148 405 darab szelvény volt egy hét alatt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom