Nem igaz, hogy mi magyarok pesszimisták vagyunk

Az ENSZ-nek a világ országait a lakosok boldogságszintje alapján rangsoroló listája (World Happiness Report) azt mutatja, hogy folyamatosan nő a mért boldogság szintje Magyarországon. Idén a hatvankilencedik helyen állunk a szereplő százötvenhat országból, miközben 2012-ben még a száztizedik helyet foglaltuk el. A jelentésben közöltekkel megegyezően a hazai vizsgálatban résztvevők is minden régióban a tavalyinál boldogabbnak mondták magukat. A Piac és Profit beszámolójából kiderül, a boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, illetve Békés megyében a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű.

Az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila irányításával immár harmadjára rajzolta meg Magyarország boldogságtérképét hétezer-ötszáz főre kiterjedő internetes vizsgálat alapján. A felmérés a tiniktől a nyugdíjasokig kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllét, valamint a mentális egészség szintjének megállapítására.

A kutatásból kiderül, a nők minden régióban és korcsoportban boldogabbnak vallják magukat a férfiaknál, sőt mentális egészség és pszichológiai immunitás terén is jobbak náluk. Jelentősen boldogabbak azok, akik jómódúnak vallják magukat, illetve, akik több gyermeket nevelnek és házasságban vagy kapcsolatban élnek. Változatlanul a 36–50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. Az iskolai végzettség szintje egyenesen arányos a küzdőképesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való megelégedettség mértékével.

Magyarország idei boldogságtérképe minimális átrendeződést mutat: változatlanul Észak-Magyarországon, Nógrád megyében a legkevésbé boldogok az emberek, és a Nyugat-Dunántúlon lakók vallják magukat a legboldogabbnak. A megyeszékhelyek közül Szombathelyen a legjobb az eredmény, a legboldogtalanabbak pedig a salgótarjániak. A nagyvárosok boldogságrangsorát Győr vezeti, a budapestiek boldogságszintje viszont a magyar lakossági átlag alatt van. A kistelepüléseken élők jóval boldogabbak, mint a városiak.

Bár alapvetően pesszimistának tartjuk magunkat, a CIB Bank által végzett kutatás eredményei rácáfoltak erre: a megkérdezettek hetvenhárom százaléka hisz abban, hogy a kemény és kitartó munkának mindig meglesz a gyümölcse, hatvankét százaléknak pedig meggyőződése, hogy érdemes a reálisnál valamivel nagyobb célokat kitűzni. A válaszadók többsége kifejezetten kártékonynak bélyegezte a magyar beidegződésnek tekintett halogatást. Az érintettek csaknem kilencven százaléka vállalna akár szerényebb anyagi körülményeket is a magánéleti boldogságért cserébe.