Krónika
Nem hisz Rohácnak az ügyészség
A szlovák férfi vallomása bizonyítékként szolgálhat ugyan, de új elem nincs benne, így továbbra sincs törvényes alap a perújításra – mondta Csiha Gábor
Nem hatotta meg sem a perújítási nyomozást lefolytató Nemzeti Nyomozó Irodát, sem az ügyészséget az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Jozef Rohác vallomása, amelyben elismerte, hogy ő lőtte le 1996 novemberében Prisztás József vállalkozót. Ismert, a több, mint húsz évvel ezelőtt történt leszámolás kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla 2016-ban jogerősen Portik Tamást, mint felbujtót, valamint H. Istvánt, mint elkövetőt, egyaránt tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte. Az ügyben akkor állt be kisebb fordulat, amikor a Fenyő János lelövéséért és az Aranykéz utcai robbantás végrehajtásáért elítélt Jozef Rohác a sajtón keresztül megüzente, hogy nem azok követték el a bűncselekményt, akiket ezért elítéltek. H. István védőjének indítványára a Kúria döntése alapján végül a táblabíróság perújítási nyomozást rendelt el, amelynek keretében kihallgatták Rohácot.
A szlovák férfi nyolc órán át tartó vallomásában magára vállalta a Prisztás-gyilkosságot. Rohác azt mondta, hogy áttételesen az orosz-ukrán maffia „rendelte meg” a merényletet, amiért emlékei szerint tíz-tizenötezer német márkát kapott.
Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrség részletesen összevetette Rohác vallomását a korábbi bizonyítékokkal és ugyanarra a következtetésre jutott, mint az ügyészség: bár Rohác vallomása egy bizonyíték, de nincs benne semmi olyan új elem, ami eddig nem volt ismert. A szóvivő elmondta: a bíróságnak megküldött indítványukban is emlékeztetnek arra, hogy Rohác neve potenciális elkövetőként már a Prisztás-ügy tárgyalásán is felmerült. A Portikhoz köthető tanúk a tárgyalásokon hallomásokra hivatkozva mondták azt, hogy Rohác volt az elkövető. A bíróság vizsgálta ezt a szálat is, azonban értékelése szerint a bizonyítékok H. István bűnösségét támasztották alá és nem Rohácét. Ahogy Csiha Gábor lapunknak elmondta, a perújítás elrendeléséhez olyan új bizonyítékokra lenne szükség, amellyel megdönthető a bíróság által megállapított tényállás. Ebben az esetben azonban ez nem áll fenn, s így álláspontunk szerint nincs törvényes alap a perújításra – szögezte le lapunknak a szóvivő.