„Ne a bürokrácia hízzon a tudomány forrásaiból”

„Az az érzésem, hogy a hazai közbeszerzési szabályozás általában is túl szigorú, de a tudományos kutatás területén egyértelműen akadályozza a munkát” – mondta tegnap Budapesten Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a testület 189. közgyűlésén arról beszélt, fő feladatuk a tudományos kutatás támogatása, s vonatkozik ez az alapkutatásra és a természeti, társadalmi, műszaki kihívásokra válaszokat kereső alkalmazott tudományokra is. Lovász László úgy vélekedett, az alapkutatások és az alkalmazott tudományok nem választhatók el egymástól.

A kutatási pénzek felhasználását a tanszékek és a kutatócsoportok mindig is gondosan számon tartották – fogalmazott az elnök. Beszélt arról is, amióta egyetemi méretekben kell összevonni különböző forrásokból származó költéseket, ez a hagyományos ellenőrzési mechanizmus megszűnt, teret nyitva a speciális helyzetet és igényeket nem ismerő, a munkát lelassító, visszás helyzeteket produkáló bürokrácia előtt. Ennek a tarthatatlan helyzetnek a megoldására nemrégiben az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös javaslatot tett, azonban egyelőre csak részeredményeket sikerült felmutatni.

Lovász László hangoztatta, az elvándorlás ellensúlyozásához nemcsak a magyar kutatók hazacsábítása, hanem a külhoniak alkalmazása is kell. „Ehhez jelentős bürokratikus akadályokat kell leküzdeni. Amikor egy fiatal külföldi ügyében nekem kell engedélyezni, hogy egy-két éves alkalmazásához eltekinthetünk-e doktori oklevele honosításától, elgondolkodom. Vajon az a főigazgató, akire több száz kutató és többmilliárd forintos költségvetés van bízva, ne tudná önállóan és felelősen megítélni, hogy az illető munkája elég jó-e nekünk?” – tette fel a kérdést Lovász László.

A mesterséges intelligencia robbanásszerűen hódít, de ez veszélyeket is hordoz – fogalmazott Lovász László. Hozzátette, Magyarország messze jobban teljesít a tudományban, mint ahogyan azt a népesség száma indokolná, ám annak érdekében, hogy valódi központtá váljunk, igen sok mindent kell még tenni. A közgyűlés megerősítette, a magyar állam legfontosabb feladatai közé sorolja az oktatásügyet. Az állásfoglalás szerint az oktatás költségvetési támogatásának minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28-ak átlagát. Az akadémikusok szerint komoly problémát fog okozni a négy-öt éven belül előálló tanárhiány. A közgyűlés ezen túl jóváhagyta a 2017-es költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló elnöki beszámolót is. Az Akadémia tavaly negyvenhatmilliárd forintból gazdálkodhatott, s ez az összeg huszonhárom százalékkal magasabb volt az előző évinél.

Az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében az MTA ismeretterjesztő holnapot is indított Tudomany.hu néven.