Napfoltleltár készült az obszervatóriumban

Megnőtt az érdeklődés a múltbeli, veszélyes mértékű napkitörések iránt annak érdekében, hogy az ilyen eseményeket jobban előre lehessen jelezni – egy mondatban talán így lehet a legtömörebben összefoglalni annak a kutatásnak a jelentőségét, amelyet magyar csillagászok végeztek a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet debreceni Napfizikai Obszervatóriumában. A gond valós, amit jól jelez az utóbbi százötven év egyik legjelentősebb kitörése, az 1859-es úgynevezett Carrington-féle esemény. Ez, amennyiben ma következne be, felbecsülhetetlen károkat okozna modern technikára alapozott társadalmunkban, mert tönkretenné a műholdakat és lehetetlenné válna a légi irányítás.

A katasztrófahangulatért azonban nem kell 1859-ig visszatekintenünk: 1989. március 13-án egy napkitörés miatt támadt geomágneses vihar nyomán tönkrement az elektromos hálózat Kanada Québec tartományában, és hatmillió ember maradt áram nélkül – mondta lapunknak Pattantyús György. A csillagász szerint nem lehet eléggé túlbecsülni a Debrecenben dolgozó szakemberek munkáját. Mint mondta, minél hosszabb távra terjed ki a Nap változásainak vizsgálata, annál valószínűbb, hogy a rendelkezésre álló adatok minősége és mennyisége befolyásolja az eredmények megbízhatóságát. Debrecenben most nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően részletes és pontos, hosszú távú leltár készült, ezért joggal lehetünk büszkék az ott dolgozó csillagászokra – részletezte a szakember.

A Nap körülbelül tizenegy esztendős aktivitási ciklusaiban a múlt század eleje óta nem fejtett ki olyan gyenge hatást, mint napjainkban. Ez azt vetíti előre, hogy a gyengülés tovább folytatódhat. Ha ez bekövetkezne, az már valószínűleg a földi klímára is hatással lenne, mert korábbi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az alacsonyabb naptevékenységi időszakok Európában és Észak-Amerikában egybeesnek a hűvösebb időjárású évtizedekkel vagy évszázadokkal.