Krónika
Milliárdokba kerül a túlsúly világszerte
A magyarok több mint fele küzd a pluszkilókkal
Hazánkban a felnőttek egészségromlásának csaknem negyedéért étrendi kockázatok tehetők felelőssé - tudta meg lapunk az Általános Tisztifőorvosi Hivataltól. A 2014-es adatok szerint a felnőtt férfiak kétharmada, a nők hatvan százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az életkor előrehaladtával ez az arány nő: a középkorú nők ötvenhárom százaléka, a középkorú férfiak hetvenkét százaléka túltáplált. A súlytöbblet az életminőség romlásán túl növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér, a magasvérnyomás-betegség, a stroke valamint az egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az elhízással kapcsolatos kiadások mértékét jól szemlélteti, hogy például 2010-ben az egészségkárosodás okozta gazdasági veszteség csaknem kilencszázötvenmilliárd forint volt.
Az elhízás egyik alapvető oka, hogy az ember genetikailag az édes ízt preferálja, ezért a legtöbb táplálékot édesítik - tudta meg lapunk Néveri Emesétől, klinikai szakpszichológustól. Sokan az evést használják stresszoldásra, ráadásul a kövér emberek a legtöbb esetben védettebbnek érzik magukat. Kiemelte, korábban a táplálék nem állt korlátlanul rendelkezésre, ezért azok a szülők vagy nagyszülők, akiknek az élelmiszer fontos érték volt, gyakran mondták a gyereknek, hogy mindent meg kell enni, ami a tányéron van. Nos, ez a meg nem fontolt hiedelemrendszer adódik át nemzedékről-nemzedékre, miközben az élelem ma már könnyen elérhető, megszerzése és elfogyasztása nem időhöz kötött.
A vizsgálatok szerint nagyjából négy-öt éves korig a gyerekek annyit esznek, amennyire szervezetüknek szüksége van. Ettől a kortól kezdenek el dominálni azok a szociális hatások, és rögzülnek azon viselkedésformák, amelyeket - számos környezeti tényező mellett - a szülő táplál a gyerekébe. Sokaknál a szeretet abban nyilvánul meg, hogy túletetik a gyermeküket, mert úgy gondolják, hogy csemetéjük akkor van biztonságban, hogy ha eszik, fejlődik és hízik. A szakember szerint a szülőknek fontos tudatosítaniuk azt, hogy a gyermekük jóléte nem pusztán az étvágyával mérhető. Hozzátette, célszerű egészségesnek vélt étkeket fogyasztani, bár, hogy pontosan melyek ezek, annak közmegítélése időről időre változik.
Az elhízás egyik alapvető oka, hogy az ember genetikailag az édes ízt preferálja, ezért a legtöbb táplálékot édesítik - tudta meg lapunk Néveri Emesétől, klinikai szakpszichológustól. Sokan az evést használják stresszoldásra, ráadásul a kövér emberek a legtöbb esetben védettebbnek érzik magukat. Kiemelte, korábban a táplálék nem állt korlátlanul rendelkezésre, ezért azok a szülők vagy nagyszülők, akiknek az élelmiszer fontos érték volt, gyakran mondták a gyereknek, hogy mindent meg kell enni, ami a tányéron van. Nos, ez a meg nem fontolt hiedelemrendszer adódik át nemzedékről-nemzedékre, miközben az élelem ma már könnyen elérhető, megszerzése és elfogyasztása nem időhöz kötött.
A vizsgálatok szerint nagyjából négy-öt éves korig a gyerekek annyit esznek, amennyire szervezetüknek szüksége van. Ettől a kortól kezdenek el dominálni azok a szociális hatások, és rögzülnek azon viselkedésformák, amelyeket - számos környezeti tényező mellett - a szülő táplál a gyerekébe. Sokaknál a szeretet abban nyilvánul meg, hogy túletetik a gyermeküket, mert úgy gondolják, hogy csemetéjük akkor van biztonságban, hogy ha eszik, fejlődik és hízik. A szakember szerint a szülőknek fontos tudatosítaniuk azt, hogy a gyermekük jóléte nem pusztán az étvágyával mérhető. Hozzátette, célszerű egészségesnek vélt étkeket fogyasztani, bár, hogy pontosan melyek ezek, annak közmegítélése időről időre változik.